A szórakoztató irodalmi folyóirat az
Én, Te, Ő címet viselte, s 1925-1931 között előbb havonta
egyszer, később háromszor jelent meg Damó Jenő* szerkesztésében
és kiadásában Temesvárott. Irodalmi jellegét az adta,
hogy rangos hazai és külföldi tollforgatók, világirodalmi
klasszikusok erotikus tematikájú, pajzán hangvételű verseit,
novelláit, elbeszéléseit közölte, egyebek mellett Cziffra Géza**
eszmefuttatásait. Bár kezdetben tartózkodott az
olcsó pornográfiától, később teljesen belesüllyedt. Ennek
ellenére rajzait, illusztrációit neves temesvári képzőművészek jegyezték.
A periodika kiegészítéseként Én,
Te, Ő címmel könyvsorozat is indult: ebben a szériában adták ki
egyebek mellett Az erotika antológiáját 1927-ben. Ugyanebben az
esztendőben a folyóirat újabb két kiadvánnyal jelentkezett. Ez
volt az Aktalbum és az Almanach. Aztán Dinnyés Árpád*** indított
hasonló jellegű füzetfűzért.
*Budapesten született 1898-ban,
Debrecenben jogi tanulmányokat folytatott, ugyanitt állt be
újságírónak. Az első világháború után Temesváron telepedett
le, ahol az első magyar nyelvű romániai képes lapot, a Képes
Futárt szerkesztette. Volt a Toll, illetve 1922-től a Temesvári
Újság belső munkatársa is, 1924-ben az Esti Lloydnak lett a felelős redaktora. Több rövid életű lapot (Tőzsdei Újság, Délután,
Szezon, Sportszezon, Erdélyi Színházi Élet, Új Hírek, Friss
Újság, Hétfői Magyar Újság, Tíz Perc) alapított és
irányítgatott. Ő jelentette meg 1930-ban a bánsági
közéleti lexikont. Saját könyve, az Evoé. Szerelmes éjszakák
1925-ben került a könyvesboltokba.
**Géza von Cziffra (Arad, 1900 — Dießen am Ammersee, NSZK, 1989) az első világháború idején
katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk
irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki
találkozásukkor verses dedikációt írt kötetébe. Pajzán költeményeit, novelláit,
esszéit, műfordításait a Fekete Macskában, a Tavaszban, a Magyar Szóban,
az Erdélyi Szemlében, a Napkeletben, az Aradi Tükörben és az aradi Munkásban olvashatta a publikum. Önálló kötetei is megjelentek (Ketten vagyunk csak, versek, Arad, 1918; Júlia első násza, elbeszélések, Arad, 1920; Fehér falu, regény, Arad, 1922). Kárhozott
asszonyok c. elbeszéléskötetét 1926-ban Bécsben adták át a nagyérdeműnek.
1921-ben Budapestről Ausztriába
költözött, ahol újságíróként dolgozott, majd asszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később
dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Magyarországon,
Ausztriában és Németországban.
Az 1930-as évek elején Budapesten
is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és
a Szent Péter esernyője (1935). Szintén magyar vonatkozású a Liszt
Ferenc életét feldolgozó Szerelmi álmok; Asztalos Miklós Alterego c. színdarabja
nyomán 1941-ben kidolgozott egy filmforgatókönyvet.
A második világháború után Bécsben
filmvállalatot alapított, ezt követően a Német Szövetségi Köztársaságban
telepedett le, s többnyire könnyű, szórakoztató vígjátékokhoz,
látványos revüfilmekhez adta a nevét. Az 1975-ben Münchenben
megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is
felidézi.
***A nyilvánosság előtt kevésbé
vállalható irányultságai miatt háttérbe szorult szerző
(Tőketerebes, 1893 — Temesvár, 1950)
tanulmányait Budapesten, Sárospatakon és Pozsonyban végezte. Hírlapírói tevékenységét Érsekújváron kezdte 1910-ben, majd
a budapesti Világ és a Budapest c. lapok munkatársa lett. Az első
világháború éveiben került a
Temesvári Újság szerkesztőségébe. A lap megszűnése
után Rovás címmel adott ki riportújságot. 1923-tól jelentette meg és
szerkesztette a hírhedt Kaviár c. szexuáltudományi, valójában
pornográf lapot. Azonos elnevezésű könyvsorozatában, majd a Damó
Jenő-féle Én, Te, Ő folyóirat címét átvevő füzetsorozatban
hazai és külföldi szerzők erotikus írásait népszerűsítette.