Kedves Ambrózia!

Szeptember 30-i leveledet köszönöm! Bizony szép lett volna, ha a gyönyörű és okos férjed bekukkant hozzám, az utazási paradoxonról pedig a Kékgolyó utca jegyében időben tájékoztatsz. Ottónak ugyanis nem turistaként, hanem látogatóként kellett volna jönnie. Hisz látogató-vízum esetén legfeljebb 51-52 dollár értékű költőpénz beváltása szükséges: ezért az összegért már az első intrádára 21 napos tartózkodási idő jár, a meghosszabbítás pedig nem kerül semmibe. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jópénzű tőkéseket engedik be mostanság a szocialista országokba... A vízumért egyébként nem kötelező Wienben megállni, a határon is felvehető, vagy a ferihegyi reptéren, ahol persze vártam volna Ottóra reprezentatív lelkiállapotban. Magatokról mielőbb candid camera-képeket kérek! 

Csókollak! 

Budapest, 1966. október 5. 

P. s.: a szilvalekvárok rendben megérkeztek. Dezső nagyszínpadi tragédiája befutott már?