Kuflikkal szökdécseltek

Dániel András író volt a gyermekkönyvnapok vendége

Rajzfilmvetítéssel színesített író-olvasó találkozó nyitotta meg a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a 88. Ünnepi Könyvhetet és 16. Gyermekkönyvnapokat. Június 8-án délelőtt Dániel András író, illusztrátor a kuflikról beszélgetett az egybegyűltekkel, majd egy világprömierben is részesítette a jelenlévőket.

Kuflilógiai konferenciává kerekedett az ünnepi könyvhét első gyulai rendezvénye csütörtök délelőtt a városi könyvtár Simonyi-olvasótermében. A Szökdécselj a kuflikkal! című találkozón a Magvető általános iskola I. B. osztályának tanulói azzal lepték meg a meghívott írót és az egybegyűlteket, hogy eljátszották, kik a kuflik, és bemutatták, miként szoktak pattogni, szökdelni Dániel András teremtményei. A kuflik életében ugyanis folyton történik valami érdekes, izgalmas, fordulatos.

A főként kisiskolásokból álló olvasótábor ezt követően elképzelhette, elmondhatta, megtudhatta, miről ismerhetők fel a kuflik, miként néz ki a fejük, milyen a két szép szemük, mire alkalmas a két pici kezük, milyenek a lépkedésre kitalált emberi lábakat helyettesítő ugródudoraik, amelyeken – és nem mellesleg – egy véletlen folytán elszökdécseltek az elhagyatott rétig, addig a kupacig, amelyet varázslatos lakóhelyükké alakítottak kicsinyke kis zsebásóikkal. Hilda, Pofánka, Zödön, Fityirc, Titusz, Valér és Bélabá azóta is ott lakik, onnan járja be a vadmarcipánnal, vadkaviccsal, vadspenóttal és mindenféle jópofa figurával benépesített vidéket.

Dániel András kuflicsapata bárhol előjöhet, és bármikor beleírhatja önmagáról szóló meséit a szerző jegyzetfüzetébe, azzal a jószándékkal és távlati céllal, hogy ne merüljenek örökre feledésbe. Buszon, vonaton egyaránt születnek történetek, így Gyulára jövet is előpattant egy-két egyéni gondolat. Ezeknek egy részéhez illusztráció is készül majd (az otthoni nyugalomban), sőt, néhányukhoz rajzfilm is. Eddig összesen tizenhárom kuflis film állt össze, egyet a nézőközönségnek is levetítettek a csütörtöki összejövetelen. A teljes blokk augusztusban kerül a hazai mozikba.

Ráadásként a nyomtatásban még meg nem jelent kuflieseményekből is választhatott egyet a publikum. A Hilda kalapja, a Tengerre kuflik!, a Mi van a fűben?, a Szélposta, a Bélabá távcsöve és a „cím nélküli” Zenekar közül utóbbira esett a választás, ezért a szerző ezt adta elő világprömierként hallgatóságának, hisz soha sehol nem olvasta még fel. Végül a munkacím helyett végleges címet is javasolhattak a teremben ülők. A felvetések annyira ötletesnek bizonyultak, hogy Dániel András megígérte, minden új kuflisztorijával eljön majd Gyulára, hogy a helyiek képzelőerejének segítségével megtalálja a legmegfelelőbb alakváltozatot.  

A tizenévesek is megkapták a nekik járó figyelmet: az író a Kossuth téri gyulai könyvvásárra irányította őket, hisz az ünnepi könyvhétre számukra is megjelent egy vadiúj antológia, a Szívlapát, amelynek kortárs verseit szintén ő illusztrálta.

Tovább (galériával)...

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban

Az ünnepi könyvhét hivatalos gyulai megnyitóján bemutatták a tanulmánykötetet

Emlékezetes pillanatokról és meghatározó személyiségekről beszélt az Ünnepi Könyvhét kapcsán Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a csütörtöki megnyitón. Kitért a nemrég elhunyt Jókai Anna irodalmi nagyságára, akinek távozása szomorú aktualitást adott az idei országos rendezvénynek, de arra is intett, hogy minden helyzetben meg kell találnunk az időtálló értékeket. Jókai Anna teljes életet élt, és lezárt életművet hagyott hátra, mondta az elöljáró, de jelentősége a későbbiekben mutatkozik majd meg igazán. Görgényi Ernő emlékeztetett arra is, hogy az írónőt Gyulán mindig teltház fogadta.

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban című tanulmánykötetről szólva megjegyezte: a gondosan szerkesztett kiadvány minőségi olvasási élményt kínál. A könyv egy tavalyi gyulai konferencia történelmi-régészeti előadásainak anyagát foglalja össze, és az idei könyvhétre jelent meg. Bemutatását a nyitónapra időzítették.

Hóvári János egyetemi docens, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév elnöke a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletére és az egyes nemzedékek olvasási szokásainak sokféleségére, időbeli változásaira hívta fel a figyelmet felszólalásában. Kitért a helyi értékek megőrzésének jelentőségére, és kifejtette, mekkora összetartó ereje lehet a belülről fakadó kulturális megnyilvánulásoknak. Az újításoknak rendszerben kell történniük, és nem szabad elszakadniuk a hagyományoktól. Hóvári János a tudás, a tartás többletértékének hangsúlyozásával zárta megnyitóbeszédét.

A kötetben megjelent tanulmányok hátteréről dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója kérdezte a jelen lévő szerzőket. Dr. Hóvári János turkológus, egykori diplomata a török birodalom terjeszkedésének nemzetközi kontextusát és Magyarország lehetőségeit foglalta össze. Dr. Németh Csaba hadászati statisztikák és egy 16. századi krónika alapján mutatta ki, hogy a gyulaiak teljesítménye az 1566. évi ostrom idejét hatalmas volt. A történész továbbá az is fenntartja, hogy Kerecsényi kapitány nem volt áruló.

Páll Dávid Gergely PhD azokat a technikákat mutatja be dolgozatában, amelyekkel ő és csapata bekapcsolódott a Szigeterőd program keretében zajló kutatásokba, amikor előzetes talajvizsgálataikkal feltérképezték, hol érdemes régészeti ásatásokba kezdeni. A feltárások kézzelfogható eredményeiről Liska András régész írt tudományos közleményt. A bemutatón kiemelte, abban a szerencsés és ritka helyzetben vannak, hogy az ostrom konkrét maradványait sikerült megtalálniuk, ami annak is köszönhető, hogy csak ott végeztek feltárást, ahol tudták, hogy találnak valamit. Az Erkel Ferenc Múzeum munkatársa jelezte, mindenképp további pontosításokra lesz szükség.

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban című kötetben Oross András PhD arról ír, hogyan ítélték meg Bécsben a hajdani gyulai vár helyzetét, Bagi Zoltán Péter PhD főként a várkapitányi szerepkörrel foglalkozik ugyanitt, Kelenik József PhD a nagykanizsai példából kiindulva elemzi az egykori palánkerődöket, Varga Zoltán pedig a szigetvári Zrínyi-kultuszról számol be.

Tovább...