SAKK

Ön bizonyára ismét sakkozott, és a sakkban veszített. Ellenfele, egy borostás képű matróz-figura csíkos pólóban pont eme játék közben csapkodhatta jobb öklével az asztalt, a sör kiömlött, ettől uraságod megijedhetett, majd feladta. Mást nem tudok elképzelni, s másképpen nem tudom magamnak megmagyarázni, miért nem szólít már egy jó ideje nemes hölgynek (?). Azt azért nem állítom, hogy páratlan humorát elveszítette, s most már csak vicsorít rám folyton, ám azt sem, hogy vicceivel tart ébren, miközben a konyhában - egy két pacalpörkölt elkészítése közben és szünetében - bal kezének mutatóujjával csiklandoz.

Na ezt most nem fogom feltölteni a legnépszerűbb közösségi portálra, mert képes rá, hogy magára ismerjen.

Egyébként tisztában van vele, hány és hány úriembert kergettem el a közelemből Ön miatt, hős Cicabáró? És hány meg hány hölgy orrolt meg rám az utóbbi időben? Hát nem, úgy tűnik. Bár megértem, nehéz helyzetben van. Állandó készenléti nyugtalankodásaim miatt is. Főként: pláne.

(Blogbejegyzésnek elég ennyi is, ugye?)