Bemutatták Haász János megelevenedő verseskötetét

Ez az első olyan magyar könyv, amelyből videós tartalmak jönnek elő

Live print technológiát alkalmazó könyv nem sok van Magyarországon, Haász Jánosé az első. A kötet bemutatóján a szerzővel és az animációkat megalkotó Merényi Dániel grafikussal Kiss László író beszélgetett április 28-án, pénteken a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Ezt követően a hallgatóság elsajátíthatta, miként lehet egyszerűen, szépen cicát és dinoszauruszt rajzolni.

Svéd típusú gyermekverseket tartalmazó könyv a Felnőtteknek nem, amely a gyulaiak által jól ismert szerző, Haász János beleegyezésével és Merényi Dániel (Grafitember) közreműködésével teszi lehetővé, hogy szakítsunk olvasási szokásainkkal. Az Athenaeum kiadó gondozásában megjelent kötet ugyanis elsőként kínál extra tartalmat azzal, hogy a költeményekhez készült illusztrációk kiterjeszthetők, és a live print technológia segítségével hangos animációkká bővíthetők. Mindössze egyetlen telefonos alkalmazást kell letöltenünk okostelefonunkra ahhoz, hogy a videókat elővarázsoljuk a sorok közül.

A kiadványt persze nem csupán a kortárs applikáció teszi értékesé és élvezhetővé. Arról, hogy a virtuális káprázat felajánlása mellett milyen élményeket nyújt még a kötet, miért érdemes belelapozni, megvásárolni, Kiss László beszélgetett a költővel és a könyv illusztrátorával a városi téka Simonyi-termében.

Az egybegyűlteket Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte, s elmondta, hogy bár a Felnőtteknek nem a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon élte meg első nyilvános szereplését, gyulai bemutatója premiernek számít, mivel vidéken még nem volt ilyen. Megjegyezte, Haász Jánost a gyulaiak már ismerik kötetszerzőként, hisz Pesti Kornélként ő jegyezte a Gyulai Hírlap-könyvek sorozatában megjelent Gyulaiságunk 2. Pest-budai gyulaiak című interjúkötetet, költőként viszont még nem. Erre most nyílik alkalom.

Kiss László szerint az Athenaeum kiadó, amelynek vezetője, Szabó Tibor Benjámin szintén gyulai származású, a Felnőtteknek nem kiadásával bebizonyította, hogy létezik még gyulai szépirodalom. Az alapötlet abból adódott, hogy a folyóirat-felhozatal mára roppantul felhígult, így aki igényesebb, könyvet ír, többek között Haász János is. Ezt követően Kiss László a szerzőt kérdezte életpályájának alakulásáról, a kötet megszületésének előzményeiről, és arról a gyulai közegről, ahonnan évtizedekkel ezelőtt elindult.

Haász János nem tagadta, sokat várt arra, hogy kötete megszülessen. Minél többet olvasott nívós irodalmat, annál jobban érezte, hogy szükségtelen bármit is leírnia, hisz semmit sem tehet hozzá a meglévőhöz. Érettségi után magyar-történelem szakra jelentkezett, de nem vették fel, majd politológiát tanult, szándékosan, mert újságíró akart lenni, nemcsak a szülőhelyén, Gyulán, hanem a későbbiekben Budapesten is. Jóllehet az 1990-es években a Gyulai Alkotókör keretében már intenzíven dolgoztak, és egy antológiát is megjelentettek, Miskolcon pedig újabb kiadványok szerkesztésében vett részt, miután 2001-ben a fővárosba költözött, szinte kizárólag újságot írt. Verseskötete persze már elég régóta készül, de a költemények zöme egyetlen délutánon öltött formát, ötvenvalahány vers ugyanazon a napon, aztán szünetet tartott, hogy később elvégezze a kiegészítéseket, beillessze helyükre a hiányzó sorfüzéreket, befejezze, lezárja a folyamatot. Időközben az is tisztázódott benne, hogy az egyes strófák valójában egyetlen történetet képeznek, a hat-hétéves kisfiúét, aki rácsodálkozik és felháborodik a felnőttek zavart világán, szüleinek széteső, óriási kihívásokkal szembenéző életén. Az önálló szabad versekből álló, de összefüggő szöveg tavaly nyáron véglegesült. Az Athenaeum kiadó ekkor vállalta el megjelentetését, szervezte be Merényi Dánielt, és döntötte el, hogy idén áprilisban elviszi a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.

A Grafitember megnyerése kiváló ötletnek bizonyult, hisz Haász János figuráit az ő animációvá kiterjeszthető rajzai értetik meg az olvasóval. A Napirajz című blog alkotója Miskolcon él, és már iskolásként elhatározta, hogy éhező művész lesz, aki fura ruhákban fog járni, és fura zenét fog hallgatni. Ám mivel terve megbukott, hiányérzetét azóta is a ceruzával vezeti le a papírlapon.

A beszélgetés végén Merényi Dániel arra is megtanította az egybegyűlteket, hogyan lehet egyszerűen és szépen megrajzolni egy cicát, vagyis úgy, hogy ne kelljen hozzá egyéb, csak egy krumpli, két kockasajt, két szem bors, egy átlósan kettévágott kockacukor, két horgászhorog, hat szál spárga és egy amorf ágymelegítő. Majd azt is megmutatta, miként járjunk el, amennyiben macska helyett dinoszauruszt akarunk, és a vendég már az ajtóban várakozik, kopog, csenget, kiabál, hogy beengedjük.

Tovább... (galériával)

Zalán Tibor ez élet értelméről beszélt

Gyulán, a magyar költészet napján

A meghívottat Elek Tibor irodalomtörténész kérdezte arról, hogyan lett az abonyi kubikos fiából költő. Zalán Tibor erre azt válaszolta, érthetetlen módon, gyermekkorában ugyanis teljesen tehetségtelennek bizonyult a költészet terén. Versírással katonaként kezdett el foglalkozni, ekkor Pilinszky-utánzatokat fogalmazott meg. Megalázottnak, megsemmisítettnek érezte magát, ezért gondolkodni kezdett az élet dolgai felett, és arra jutott, hogy az embernek a legborzalmasabb körülmények között is meg kell őriznie önérzetét, anélkül, hogy képen vágná a másikat. Aztán hosszú ideig szünetet tartott, nem írt semmit.

Ifjúkori élményeire vezethető vissza az is, hogy a magyar költészet napi estnek a Szétgondolt jelen címet javasolta, adta. Mint mondta, fura hétköznapokat él, nem tartozik semmiféle holdudvarhoz, nem tagja egyik egyesületnek, szervezetnek, érdekszövetségnek sem, csak úgy létezik. Mindene megvan, ami kellhet a fennmaradáshoz, mégsem boldog, nem érzi magát jól, nem szeret élni ebben a világban. Hogy mégis mi az, ami nem stimmel körülöttünk? Nem tudja. Ezen is sokat elmélkedett már, de nem jutott semmire. Csak azt érzi már nagyon régóta, hogy az ember által előidézett feltételek közepette nem lehet élni.

Tovább...