Gyulán, a magyar költészet napján
A meghívottat Elek Tibor irodalomtörténész kérdezte arról,
hogyan lett az abonyi kubikos fiából költő. Zalán Tibor erre azt válaszolta,
érthetetlen módon, gyermekkorában ugyanis teljesen tehetségtelennek bizonyult a
költészet terén. Versírással katonaként kezdett el foglalkozni, ekkor
Pilinszky-utánzatokat fogalmazott meg. Megalázottnak, megsemmisítettnek érezte
magát, ezért gondolkodni kezdett az élet dolgai felett, és arra jutott, hogy az
embernek a legborzalmasabb körülmények között is meg kell őriznie önérzetét,
anélkül, hogy képen vágná a másikat. Aztán hosszú ideig szünetet tartott, nem
írt semmit.
Ifjúkori élményeire vezethető vissza az is, hogy a magyar
költészet napi estnek a Szétgondolt jelen címet javasolta, adta. Mint mondta,
fura hétköznapokat él, nem tartozik semmiféle holdudvarhoz, nem tagja egyik
egyesületnek, szervezetnek, érdekszövetségnek sem, csak úgy létezik. Mindene
megvan, ami kellhet a fennmaradáshoz, mégsem boldog, nem érzi magát jól, nem
szeret élni ebben a világban. Hogy mégis mi az, ami nem stimmel körülöttünk?
Nem tudja. Ezen is sokat elmélkedett már, de nem jutott semmire. Csak azt érzi
már nagyon régóta, hogy az ember által előidézett feltételek közepette nem
lehet élni.
Tovább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése