Múlt a jelenben

Decsi Ilona (forrás: keri-decsi.hu)

Decsi Ilona műhelyében olyan közegre leltünk, amely összes szegletével azt bizonyítja, hogy egy szellemében tiszta, szép és eredményes életnek szolgál feltétel és keret gyanánt. A tárgyak, amelyek körülveszik, zömmel a felmenőihez kötődnek, őket idézik, a Jászságra emlékeztetnek. Ám nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy minél tágabb a kör, amelyet az alkotó bejár, annál gazdagabb a művészete. Decsi Ilona számára ez a kör magába foglalja Nyugat-Európát, kiváltképp Flandriát, illetve Erdélyt, Kolozsvárt. Abban a szerencsés helyzetben volt tehát, hogy távoli városok zajos nyüzsgését, pörgését is megfigyelhette, vagy épp a meghitt csendjüket hallgathatta, s mindezek mellett az Alföld változatos, meleg színeit is magába szívhatta, megszerethette.

Modorában már kezdetben is a szűkszavúság volt a legrokonszenvesebb. Takarékosan, megfontoltan használta a grafika eszközeit, ami már önmagában is előnyt biztosított számára a bőbeszédű kortársak között. Ez a szűkszavúság mégis gazdag a kreativitás erényeiben; pasztelltónusai érdekes változatokban sorakoznak fel egymás mellett, rendkívüli atmoszferikus tartalommal töltve meg képeit. Egyszerű s egységes valamennyi megoldása, mintha mindig ugyanazon a húron játszana, ám azon az egy húron mégis mindazt elmondja, ami fontos, amit érdemes és szükséges megfogalmazni.

(részlet Decsi Ilona jászberényi kiállításáról írott ismertetőmből, amely a Redemptio című periodikában fog megjelenni, remélhetően novemberben)

A művésznő, akinek önéletrajzát az alábbiakban olvashatják, október 19. és november 4. között állítja ki munkáit a berényi Jászkürt Fogadóban. A Hamza Múzeum és Jász Galéria szervezésében megvalósuló tárlat díjtalanul látogatható majd (szombat és vasárnap kivételével a hét mindenik napján délután 5 óráig, előzetes bejelentkezés, egyeztetés esetén ettől eltérő időpontban is).

Szakmai életrajzom

Budapest szívében élek és dolgozom. Szeretem ezt a várost, itt születtem, gyermekkori emlékeim is hozzá kötnek.

A rajz tudományára a művészeti gimnáziumban Basilides Sándor tanár úr oktatott, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen pedig Szentiványi Lajos festőművész osztályában diplomáztam. Jó volt a Bajza utcai Epreskertben berendezett műtermében dolgozni. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy az anatómiát Barcsay Jenő mestertől sajátíthattam el az Andrássy úti előadóteremben. Az elméleti órák mellett szerdánként a rézkarc technikájával ismerkedtem, szombatonként pedig a gobelinszövés rejtelmeibe kaptam betekintést.

A hetvenes évek elején nyaranta Kolozsvárra jártam, ahol a pasztellfestés és a nagybányai hagyományok birodalmába jutottam el Ferenczy Júlia segítségével. A fametszés tudományát Gy. Szabó Bélától tanultam, aki ebben az időben szintén Kolozsvárt metszette dúcait.

A művészeti társaságok közül tagja vagyok a MAOE–nak, a Velencében székelő Société Européenne de Culture-nek, és alapító tagja az újjáalakult Szinyei Táraságnak.

A rajz meghatározó munkásságomban, ennek is tulajdoníthatóan Németalföldre, a mai Flandria területére mentem el tanulmányútra, hogy élőben csodáljam meg az eredeti rajzos festészetet és az „aranykort”. Sokat merítek ugyanis ebből a kulturális korszakból: Petrus Christus, Jan van Eyck, Hugo van der Goes és Rogier van der Weyden képei jelentettek és jelentenek számomra a legtöbbet. A kortársak közül Paul Delvaux stílusa, Maurice Béjart tánckompozíciói és Eugene Ysaye alkotásai vannak nagy hatással rám.

Decsi Ilona: Flamand Madonna (forrás: artPORTAL)

Gentben, a Királyi Szépművészeti Akadémiának (Koninklijke Academie voor Schone Kunsten) voltam ösztöndíjas hallgatója. Bebarangoltam a vidéket, rengeteg élménnyel gazdagodtam.

A rajzolás mellett a rézkarc technikája is csábított, grafikai sorozatokat készítettem.

1977 és 1980 között rézkarcaimmal Derkovits-ösztöndíjat nyertem.

Kiváltképp jelentősnek tartom 1982. évi bemutatkozásomat Kéri Imre festőművésszel a Vigadó Galériában. Az ott kiállított anyagomat korábban, 1979-ben a Galerie Fundus berlini  látogatói is megtekinthették. Kelet-közép-európainak a „nyugat” óriási élményt jelentett akkoriban.

Rajzaimmal és rézkarcaimmal számtalanszor szerepeltem jelentősebb csoportos tárlatokon itthon és külföldön egyaránt, kiváltképp párommal, Kéri Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművésszel. Kiállítottunk Gent városában, az antwerpeni Huis Hellemans elnevezésű flamand kulturális palotában, Hamburgban (Galerie Atelier Mensch), Párizsban (Galerie Lehalle) és a Londoni Magyar Intézetben, nem utolsó sorban pedig a kieli Parlament galériájában a Bilder zu Bibelthemen nemzetközi tárlat részvevőiként.

Tanulmányaim befejezése után először a Ferencvárosi Pincetárlaton mutatkoztam be, majd Hatvanban, Veszprémben, Balatonfüreden és Sopronban szerepeltem egyéni kiállítással.

Az utolsó tíz esztendőben lezajlott legjelentősebb önálló szerepléseimnek a következőket tartom:

• 2000: Buda – Koller Galéria, Budapest – Tolnay Szalon

• 2002: Párizs – Galerie Lehalle

• 2003: Budapest – Galéria IX.

• 2004: London – Hungarian Cultural Centre (Magyar Magic)

• 2006: Budapest – Opera, Vörös Szalon, Soroksár – Galéria 13

2007 novemberében Antwerpenbe, a Galerie Epreuve d’Artist-be vittem el legújabb rajzaimat, és a  hajdani szépasszonyokhoz kapcsolódó grafikai lapjaimból néhányat. Utóbbi sorozatom egyébként a budapesti Olof Palme Ház képtárában (a MAOE-díjazottak kiállításán) is szerepelt. Tavaly hat kortárs európai kolléga társaságában a balatonfüredi Kisfaludy Galériában vettem részt egy seregszemlén, az idén pedig a soroksári Galéria 13-ban tekinthették meg új rajzaimat az érdeklődők.

Szakmai sikernek tartom, hogy az utolsó tíz évben érettségizett fiataloknak tanítottam rajzot, kultúr- és művészettörténetet. Díszítőfestő diákjaimnak tanulmányutat szerveztem, hogy az olasz kultúra kincseit eredetiben láthassák. Néhány évig európai művésztelepet vezettem művészeti középiskolásoknak.

Terveimről

A Kosztolányi Dezső írásainak hatására összeállított Hajdanvolt idők szépasszonyai nyomában című ceruza- és pasztellsorozatomat nagyobb méretben is megszeretném rajzolni, majd Budapesten bemutatni egy önálló tárlaton.

Eddigi utamról, a jelentősebb grafikai alkotásaimról, képeimről írott méltatásokból egy átfogó kiadványt kívánok megjelentetni. Szakmai kihívásnak érzem a pasztell technikáról papírra vetett gondolataim, jegyzeteim közzé tételét, hogy ezzel is méltó helyhez segítsem a műfajt hazánk kortárs művészeti életében.

Bár már régóta tervezek egy jászberényi bemutatkozást, a Jászság szép városában most állítok ki először. Erősen kötődöm a Mátra aljához, családom ugyanis erről a vidékről származik. Épp ezért köszönettel tartózom mindazoknak, akik ez irányú törekvésemben támogattak.

Decsi Ilona luca

festő- és grafikusművész

Budapest

(forrás: Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria)