„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2009. április 1., szerda

Szerelem


Az utóbbi évek általam olvasott legtisztább, legszebb vallomása

Tibortól

Ilonáért

7 megjegyzés:

sat. írta...

Április elsejei tréfa?
Az égbe' még csak rendbe', hogy ott vannak az angyalok /s reméljük, hogy nem egy gonosz démiurgosz szolgái), de a térbe' már mindenképp ott vannak a bukottak is, akik valamit el köllött, hogy szúrjanak, ha lebuktak, s most ki tudja, mibe' fondorkodnak, mik a céljaik, hogy nem elég nekik csak a virágok közt sétálgatni, vagy szerényen meghúzódni. - Meg ne tévesszenek senkit!
Minden jót S kösz mindent, a szép képet is. - Kemény munka van a mögött is.

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Miért, tréfa-íze van?

sat. írta...

Nem. Csak manapság már nem nagyon hisznek az angyalokban. Csak a fantaszták látnak még itt-ott angyalokat - néha a másik emberben is, akarmily vad külsőt is ölt. Lehet, hogy ez is a gonosz műve?

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Nem tudom.
De milyen címet adjak nekik?

sat. írta...

Maradhat. Csak akadékoskodom. Általában az első, ami az eszünkbe jut, a legjobb. Jó éjt s szép napot!

sat. írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Altrev írta...

Szerintem nagyon szép és őszinte !!
Angyalok !
Igen gyerekkoromba nekem volt védő Angyalkám.
Mostanra Édesapám kit megszólítok, csak úgy csendesen mikor öröm ér vagy bánat vagy bármikor, mert Ő velem van mindig ...
Üdvözletem küldöm