Mindent egy szál rózsáért

Édes lelkem!

Ismét elhanyagoltalak. Immár egy hete nem tudsz rólam semmit, mert rettenetes állapotba kerültünk. G. úgy megfázott a legutóbbi gyulai szórakozáson, hogy még mindig egész nap szipákol, köhög, prüszköl, issza a rengeteg büdös főzetet, amiktől a lakás is tiszta bűz, folyton szellőztetni kell, hogy kibírjuk. Alvás így sincs sok, mert mint írtam a múltkor, borzalmasan horkol, és emellett most még fulladozik is. Úgyhogy számomra munka, számára kórházi kezelés lett a fogcsikorgató kirándulás vége. Doktor úr szerint két hétig még egészen biztosan nyomni fogja az ágyat idehaza. Márpedig ez nekem is elég baj. Amikor Horváth fagyos tekintettel közölte velem, mire számítsak, arra gondoltam (és ezért azóta is szégyellem magamat), hogy amíg G. fel nem gyógyul, mi ketten elmehetnénk fürödni. Nem Gyulára, nem abba a jégverembe, nehogy te is lebetegedj, mert abba én egyszerűen belehalnék. 

Szerelmem, nehéz leírnom, sajog, lüktet a szívem miatta, de végül úgy döntöttem, fogadok egy asszonyt, aki majd ellátja G.-t, amíg távol leszek. Tudniillik időközben Izabella meggyőzött arról, hogy ennyi kínszenvedés után szükségem van egy kis melegebb éghajlatra, úgyhogy jövő héten el kell kísérnem őt és a barátnőit Madeirára. Nagyon rendesek, nem kell megijedned. Mindent ők állnak, nekem csak össze kell csomagolnom.

Túlságosan persze nem örülök a rám erőszakolt tervnek, sőt, egyenesen rosszul vagyok tőle, hisz alig, hogy kipakoltam, újabb feladatok elé állítottak. Elmenetelem másik hátulütője, hogy rengetegbe fog ez nekem kerülni. Már így is költenem kellett az útra, mert a lányok kérésére a legdivatosabb fürdőruhát varrattam meg Erzsikével. Küldök is neked egy fényképet, amin én is rajta vagyok az új maskarában. Mit szólsz hozzá? Hát nem olyanok vagyunk, mint a Pacsirta utcai Schwarz bácsi ízes-mázos bonbonjai?

Nem feledkeztem meg rólad sem, szívem. Neked is csináltattam egy remek kis inget, fehér alapon zöld kockákkal, azonnal fel is adtam a futárszolgálattal, hogy időben megkapd. Ezért ha úgy döntesz, meglátogatsz azon a gyönyörű helyen, feltétlenül hozd magaddal, de előtte vasaltasd ki szépen Böskével. Ebben a szakmában ő a legjobb a városban, és nem is kér érte sokat. Az a nő társaságnak sem utolsó! De vigyázz, sasszemeim rajtad! Na jó, csak vicceltem. Inkább tartsd távol magad tőle, kizárólag házimunkára alkalmazd. 

És ezzel nagyon messzire mentem, úgy érzem. Ne haragudj. Mire ideérsz, sütök neked valami finomat, már tudom is, hogy mit. A kedvencedet, a püspökkenyeret! Csupán egyet kérek cserébe: jöjj mielőbb, és jó szokásod szerint hozzál nekem egy szál fehér rózsát, ezúttal frisset! 

Csókol, ölel:

Déli

U. I.: amennyiben nincs mibe pakolnod a holmijaidat, menj el Rózához, hagytam nála egy szép bőröndöt, kimondottan a te ízlésednek megfelelőt. És még csak véletlenül se hidd, hogy mindezt előre kiterveltem!

Tovább...