Feng Shui. Az otthon harmóniája

Évszázadokkal ezelőtt Kínában a Feng Shuit hétpecsétes titokként kezelték, a mindennapok rejtélye volt, és csak a politikai változások következtében vált mindenki számára nyitottá, elérhetővé. A Feng Shui fogalomként szelet és vizet jelent, de nevezhetjük a terek akupunktúrájának is. Ha elveit betartjuk, az érintetlen természettel azonos körülményeket teremthetünk a magunk részére a városban.

Szempontok

A Feng Shuiról szóló első európai tanulmányt Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Missziós Társaság tagja tette közzé 1873-ban, ám a nyugati világot már korábban elbűvölte és zavarba ejtette. Amikor a császárság idején a kínai kormányzat arra kényszerült, hogy kikötőket adjon át a gyarmati hatalmaknak, kivétel nélkül olyanokat választott, amelyek elhelyezkedését a legrosszabbnak ítélték a Feng Shui szakértői: kopár, szinte lakatlan szigeteket.

A kínaiak a Feng Shui alapelvei szerint határozták meg városaik helyét. Kerülték a sík vidékeket, mert ezeket veszélyesnek tartották az árvizek és tájfunok miatt. Egy épület vagy település elhelyezkedését akkor tekintették ideálisnak, ha az valamely domb déli oldalán feküdt, és így védve volt az északi széltől. Ennek megfelelően, amikor Kína kantoni területet kényszerült átadni az amerikai és európai kereskedők raktárai számára, a Gyöngy-folyó melletti lápos részt ajánlotta fel. Nem csoda tehát, hogy a külföldiek ingatlanjait azonnal elárasztották a fehér hangyák, a kínai mandarinok pedig igazoltnak tekintették a Feng Shui hasznosságát.

Észbontó szögelmélet

A britek először a Boldogság-völgy néven ismert alacsony fekvésű mocsaras hongkongi területet akarták megtenni az új gyarmat központjává. A kínai lakosságon azonban már a puszta ötlet hallatán is rémület vett erőt. Így amikor a völgyhöz utat törő mérnökök sorra haltak meg sárgalázban, a már felépített házakat pedig a maláriás megbetegedések miatt el kellett hagyni, a kínaiak megalapozottnak vélték aggodalmaikat, és azt gondolták, a britek ismerik ugyan a Feng Shuit, de bolondnak tettetik magukat. A Boldogság-völgyben elszenvedett kudarc után a gyarmati kormányzat úgy döntött, hogy a ma Centralnak nevezett, kedvező fekvésű területen veti meg a lábát.

A történet további alakulása kapcsán mindenképp említésre érdemes, hogy a Feng Shui művelői irtóznak az éles szögeket bezáró építményektől, amelyek szerintük olyanok, mint a védtelen szomszédokra irányuló tőrök. Ettől az állásponttól még a mindenkori államvezetés sem tudta magát függetleníteni. Éveken keresztül például rendkívül agyafúrtnak tartották a briteket amiatt, hogy a kormányzó házát a város legkedvezőbb fekvésű domboldalára húzták fel: a ház mögött égbe szökő fák magasodtak, előtte utak kanyarogtak, és a kikötőre is gyönyörű kilátás nyílott az ingatlanból.

Az 1980-as évek végén a kínai kormány I.M. Pei neves architektust bízta meg a Kínai Bank új székházának felépítésével. A beruházás helyszínét a kormányház közelében jelölték ki. Hetven emeletével ez lett Hongkong legmagasabb palotája, éles sarkai pedig gonosz dárdákat kezdtek hajigálni a kormányzó rezidenciájára. A Feng Shui szakértői ennek a „jelenségnek” tulajdonították a britek gyarmatvesztését.

Irányzatok

Az ősi Feng Shuinak két alapvető iskolája van. Az egyik a Forma Iskola, amely Kína déli, hegyvidéki részén alakult ki, ahol a városrendezők a terepviszonyok alakulására, vagyis a hegyek, völgyek formájára, illetve ezeknek a folyókhoz való viszonyaira támaszkodva alkottak. Ennek a vonulatnak a szakértői mindig alaposan áttanulmányozzák a terepet: kielemzik a táj összképét, a fák lombozatát, sőt még a talaj színét is.

Az Iránytű Iskola Kína északi síkságán bontakozott ki. Neve onnan ered, hogy az iránytűre és a kifinomult számításokra támaszkodott.

A harmadik irányzat az intuitív Feng Shui, amely közel 40 éve jelent meg, és igen hatásos módszernek bizonyult.

Ami közös mindháromban, az a tradicionális kínai orvoslásból jól ismert Csi, a Feng Shui rendszer alapja, egy olyan kozmikus energia, az életnek azon forrása, amely az emberi szervezetben az úgy nevezett meridiánokon vagy energiapályákon keresztül áramlik.

Ez azért fontos, mert a Feng Shui a lakást vagy a házat az emberi szervezet hasonmásának tekinti: a száj a bejárati ajtónak felel meg, az ablak a szemnek, a falak a bőrnek. A Csi tehát akkor képes megteremteni az ember jó közérzetét, ha lakásában vagy házában nyugodtan áramolhat, és a hátsó nyílászárókon keresztül a szabadba távozhat. Jó, ha a bejárattal szemben nincsen ablak, mert azon keresztül könnyen kiszökik az energia. Ugyanezen okokból a mellékhelyiséget sem szabad a bejárattal szemben elhelyezni.

A bagua

Azt, hogy a lakáson belül melyik helyiség hol helyezkedjen el, a Feng Shui-szakértők a bagua-térkép segítségével határozzák meg. Ez egy olyan nyolcszög, amelynek 8 szektora van, és tartalmazza az iránytűként működő (egyébként az élethelyzetek térképének is nevezett) I Ching 8 trigramját: a ház vagy a lakás külső s belső energiái valójában ennek közvetítésével állapíthatók meg. A bagua azt is megmutatja, hogy a vizsgálat tárgya mely irányból kapja belső energiáját, illetve miként hasznosítja azt. Olyan területeket lokalizál, mint amilyen a karrier, a pénz, a tudás, a hírnév, a házasság, a család, az utazás és a kreativitás. Ha a térkép az előbbiekben felsoroltak bármelyikéből hiányt mutat, a kiegyenlítésben is nagy segítséget jelenthet.

Miből tudhatjuk meg, hogy lakásunkban megfelelően áramlanak-e az energiák?

1. Otthonunkba lépve rögtön észleljük, miként érezzük benne magunkat. Eme érzelmeinkből következtethetünk arra: kellemes kisugárzása van-e a lakásnak, avagy sem. Fontos, hogy a bejárat és környéke barátságos, hívogató legyen. Ne torlaszoljuk el különféle akadályokkal, például cipőkkel, telezsúfolt fogassal, szanaszét heverő gyerekjátékokkal. Ezek a tárgyak ugyanis megakadályozzák az energia szabad beáramlását.

2. Lényeges az is, hogy energiadús-e odabenn a levegő. Ha igen, minden rendben van, ha viszont nem, annak valószínűleg az az oka, hogy a lakásban nem megfelelő a Csi mozgása. Mindenekelőtt azokat a helyiségeket figyeljük meg, ahol a legtöbb időt töltjük: a hálószobát, az étkezőt és a kedvenc ülőhelyünket. Nézzük meg a sarkokat, az éleket, ezek ugyanis láthatatlan nyílként irányulnak az emberre, tehát nem mutathatnak sem fekvőhelyünk, sem dolgozóhelyünk felé. Semlegesítsük őket virágokkal, kendőkkel.

3. Szobáink nem nyílhatnak eldugott folyosóról, mert ha abból az irányból nyílnak, nem kapnak elegendő életenergiát. Ennek az energiának a minőségét terelő fényekkel és kristályokkal befolyásolhatjuk.

Elmélet

A Feng Shui többek között az öt elem – víz, fa, tűz, föld, fém – tanára épül. Eme öt elem közé azonban az égtájak, színek és formák mindenike, valamint a személyek, lakások egyéni jellemzői is besorolhatók. Ezek harmóniában vagy konfliktusban állnak egymással, a köztük előforduló feszültség viszont az öt elem módszerével könnyen feloldható, kezelhető. Így például ha a konyhában a tűzhely mellett, vagy vele szemben a mosogató, esetleg a hűtőszekrény áll, a helyiségben beszélgetők között általában igen gyakoriak a nézeteltérések. E tény arra vezethető vissza, hogy a tűzhely a tűzelemhez tartozik, a mosogató és a hűtőszekrény pedig a vízhez, e két elem pedig, mármint a víz és a tűz örök konfliktusban áll egymással, hisz a víz kioltja a tüzet. Ez a küzdelem természetesen a konyhában tartózkodókra is kihat. Harmóniába őket úgy hozhatjuk, ha a térbe bevisszük a fát. A víz ugyanis táplálja a fát, a fa pedig a tüzet. Mivel a fa színe a zöld, a konfliktust akként orvosolhatjuk, ha a tűzhely és a mosogató közé zöld szőnyeget vagy tapétát helyezünk.

Összegzés helyett megjegyezném: a Feng Shui nem csodaszer, amellyel minden probléma megoldható, ám megalapozza az egészséges, kiegyensúlyozott életmódot. Ezért ha meg akarjuk változtatni környezetünk előnytelen adottságait, minél előbb tegyük meg. Életünk minőségén mindenáron érdemes javítani.

Így, vagy másképp. :)