„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2012. július 24., kedd

Apróságok

néhány jelenbéli interjú kapcsán

Azt sem hittem volna, hogy egy számítógép-hiba csiszolni fog rajtam emberileg. Bár lehet, a vészhelyzetekre tartogatott laptop teszi. Hisz miközben azon ügyeskedek, hogy a jegyzeteléshez használt két ujjammal eltaláljam a billentyűzetet, kitörölhetetlenül belém vésődik, mennyire apró minden ebben a világban, és mennyire kisebbé, jelentéktelenebbé - ha nem is teljesen lényegtelenné - válik bepötyögtetve a gépbe.
S íme: újabb négy sor, amellyel nem sok hasznára váltam a földgolyónak.

Azért nem kéne minden egyes szemüveges adathordozónak és álszemüveges ténytárnak doktori diplomát nyomni a kezébe, s főként csak azért, mert ő, illetve a családja azt akarja. 
Előfordulhat, hogy a cukrászlány, aki annyira pénztelen, hogy fogatlan is, meg sánta is, jobban megérdemelné. 
A figyelmet. 

Nincsenek megjegyzések: