Nyaralás (negyedik nap)

Megvettem a kenyeret, amint megígértem, K. mégsem értékelte, mert - ha belegondolok - valószínűleg úgy látta, hogy a 10 kiló, amit az utóbbi hetekben leadtam, nem elegendő ahhoz, hogy jó nő legyek. Ma délelőtt ugyanis ismét csak paradicsomot és vajat rágtunk reggelire. Nem mertem megkérdezni, hol a sonka, mert attól féltem, hogy újból kitör a balhé. Inkább hallgattam, de különben is, hallottam, amint éjjel kijött a konyhába, s azt is, hogy evett. Ennek alapján feltételeztem, hogy a tekercset, amivel tegnap maradásra bírt, ő tüntette el.

Sebaj. 

Jóllehet már a gyermekek is az utcából gebének csúfolnak.

- Ízlik? - kérdezte, miután nekiláttunk a falatozásnak. 

- Ízlik, persze - válaszoltam, majd elmosogattam, hogy ne koszos tányérokkal köszöntsük a másnapi napkeltét. 

Aztán elmentem sétálni (napozni már nem mertem, attól való félelmemben, hogy még jobban leégek, miközben várom, hogy megérkezzen a plázsra), vásároltam egy nyomós fagyit, amit szépen lassan elnyalogattam a parton, miközben a lábujjkáimat bele-belelógattam a vízbe, utána sétáltam még egy keveset, később pedig beültem egy sörözőbe, legurigáztam egy habos csodát, néhány percre rá még egyet, fizettem, fizettem rendesen borravaló nélkül is. 

Az út a motelig hosszabbnak tűnt a valóságosnál, noha kerültem az árnyékos oldalakat, hogy ne halálsápadtan, vénkislányos fizimiskával érkezzek  vissza a szálláshelyünkre.

Szóval jól elvoltam magammal, bár - őszintén - nem ez volt a közös kirándulásunk célja.

Az is lehet, hogy csak kiestünk a gyakorlatból, hisz van már vagy hét éve, hogy nem voltunk sehol nyaralni. Külön sem, egyenként sem. Illetve K. párszor hazaugrott a szüleihez egy-két napra.  

Többet ma nem is beszélgettünk, így veszekedés sem volt, noha kicsit mérges lettem, amikor benyitottam a bérelt lakosztályunkba, s azt láttam, hogy K. megint a hasán alszik a nyitott ablaknál. Valójában nem is azért lettem dühös, mert aludt, inkább azért, hogy nem sötétített be, így a teljes utcai hőség a hálószobánkba menekült a kinti forróság elől.

Reménykedtem, hogy estére felébred, és végre kimegyünk a városba bolondozni. De K. reggelig húzta pihenés nélkül.