A gulyásszocializmus doktorai

Ez egy vicc, mert az egyik ex-opponens, aki ma már kutató és tudós, azt mondja, a PhD-k megszületése előtt elég volt leadni egy papírköteget, magasba emelni a vörös zászlót, és úgy tartani egy ideig ahhoz, hogy a bizottság jóváhagyja az egyetemi doktor cím viselését. Ha tehát Kiss Márti csillagász ma benyújtott egy esszét a kukoricatermesztésről, utána pedig lenyelette az opponensekkel meg ezek barátaival azt is, hogy ő ideológiailag perfekt, akkor holnaptól őt doktornak (Dr. Kiss Mártinak) nevezték. 

Ettől függetlenül, ill. evvel az eljárással párhuzamosan az orvos is megkapta a rövidítést, csakhogy tőle többet vártak el egy esszé megírásánál, a rendszerrel szembeni főhajtásnál, és többet annál, amit a mindenkori jogásznak fel kell mutatnia ahhoz, hogy praktizálhasson. 

Senki sem titkolta: azért, mert az orvosi és a jogi szakma jövedelmező.

De álljunk is meg itt egy szóra, javasolja az ex-opponens, mivel aki ma PhD-s akar lenni, például azért, hogy többet keressen, vagy azért, hogy megtarthassa a tanári katedráját a óvónőképzőn, azt többnyire a gulyásszocializmus doktorai teszik mérlegre.

Akinek mindez nem tetszik, és nem kíván elégedetlenül, esetleg elégedetlenségben meghalni, mert lenni szeretne valaki a tömegben, olyan valaki, akit a halál beálltát követően is a nevén neveznek, forduljon az MTÁ-hoz, sugalmazza az asszony. Kevesebb pénzbe kerül, ám megér egy próbát. Szerinte.