„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2014. június 30., hétfő

Az ellenségnek nem jár feltámadás


Ebben a kis hegyi temetőben fakeresztek, de fejfák is voltak, egy-két református. Az embereké magasabb, mint az asszonyoké, épp, mint a valóságban: az ember legyen idősebb és magasabb, az asszony fiatalabb, de törpébb, merthogy a férfit a kucsma, a kalap is magasítja, nem igaz? A gyermekek sírján persze kisebb a kereszt és a fejfa, akkora, mint egy játékszer, szinte nyakbavaló, a popsztárokon láthatsz ehhez hasonlót, hisz még a kalugyer is nagyobbat visel a szőrös mellén, pláne a hegyekben, Moldvában. Az asszonyok keresztjén, fejfáján bevésett vonások jelzik a szaporulatot: mi kártyázás közben húzunk ilyen jeleket.

Ez a temető nem az errefelé honos csicsás fajtából való, itt nem repdesnek hópehely gyanánt össze-vissza a gipszangyalok, és ide az sincs kiírva, hogy FELTÁMADUNK. Lehet, itt nem akartak senkit félrevezetni, mert egyszerűen nem hittek a túlvilágban, de az is lehet, hogy tényleg igaz, amit állítanak, aztat tudniillik, hogy valamikor régen ki volt írva, de a hitetlenek leverték a FELTÁMADÁST, amikor a kulákokat idetemették. Az ellenségnek ugyanis nem jár feltámadás. 

Láttam én már pusztai temető is, á, az egészen más. Kétujjnyi a por a sírköveken, akár a tordai cementgyár körül, ahol mindenki lisztesmónár, zúzmarásak a szempillák a kőportól.

Eltekintve attól, hogy a hozzátartozó fatornyos harangláb szerint Építtetett anno 1805-ben, tehát nem olyan régi, mint a szedresi református, tiszta temetőnek mondható, takarossága a szétbontott segesvári patika régi rendjével vetekedhet. Azért van ez így, mert itt lefelé mossák az esők a piszkot. Nem más miatt, nem is azért, mert sokan dolgoztak azon, hogy ilyen legyen.


2014. június 23., hétfő

Lechner Ödön karjaiban

Hogyan került Lehel Mária festőnő Lechner Ödön karjaiba, s épp a 20. század eleji pesti piktorok, hírlapírók jeles, kitüntetett társaságban, mindemellett egyetlen hölgyként? Jó kérdés, de nem megválaszolhatatlan. Tovább...

2014. június 14., szombat

Éjszaka a múzeumban

Szeretem elhinni magamról, hogy a legnagyobb kultúrfalók közé tartozom, hogy imádom és támogatom a művészeket, a régészeket, a művelődés valamennyi válfaját, terét, és nem csak akkor, amikor díjtalanul vehetők igénybe a kulturális szolgáltatások. Beismerem viszont, hogy az ingyenesség a legrövidebb út a valós értékhez. Sokak számára pedig az egyetlen.

2014. június 11., szerda

Barbarikum


Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek a kultúra közterein, és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot, árucserét bonyolítanak le. 


Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül.

2014. június 3., kedd

Egy kis jó hazai rossz hír


Odahazulról hallottam: egy hegyi gróf büntetésből medvebőrbe varratott egy lázadó embert, éppen a nagy heti vadászat előtt. Ha szerencséje van a pasasnak, nem őt lövik le az erdőben medve helyett, ám amennyiben medvékkel találkozik, az állatok megérzik majd rajta az emberszagot. Vagyis: ha nem a vadász fogja lelőni, a medve tépi szét. 

Nahát! Én nem így jártam? Mi is így jártunk. Se medvék, se vadászok nem lehetünk. Mint a küszöb: kint is, bent is útban vagyunk.

Hát én tehetek róla, hogy a lázadók mind magyarok voltak? És még a munkások is?! Máj álesz a munkások, meg a munkás értelmiségiek. 

Az asztalos unokabátyám is gyári párttitkár volt eleinte. Azzal jött, hogy jó, ha ott vagyunk a pártban, magunk intézhetjük a magunk sorsát. Aztán mit intézett?

Én is csak munkás vagyok ebben a faluban, nem aktivista. Figyelmeztettek is, hogy hallgassak, mert úgy járok, mint a gróf embere. 

A gutaütéses képű valamikori kommunistától pedig, aki most raktáros nálunk, a következőket hallottam: se egy gyengus szövetség, se egy erős párt. Hát akkor nem csuda? Nincsen se politikai, se gazdasági, se kulturális érdekvédelmünk. Emiatt vagyok én most raktáros, mondta. A régieket mind raktárba zárták, mert maguktól nem akartak félreállni. 
[Pedig már olyan fáradtak, hogy nagy bajuk nem eshet (bárhová is állnak).]

Valaki mástól viszont ezeket hallottam róluk: "Ezek mind renegát kommunisták, dörgölőző felkapaszkodottak. Azt állítják, ők csinálták meg itten a közéletet. Ők. Annál rosszabb, mert ők a nemzeti kisebbség egyesületét hozták létre, nem a nemzeti többség pártját, amire szükség lenne*.

*[, elsősorban azért, hogy nekik is jobb legyen]