„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2017. június 20., kedd

Kuflikkal szökdécseltek


Dániel András író volt a gyermekkönyvnapok vendége

Rajzfilmvetítéssel színesített író-olvasó találkozó nyitotta meg a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a 88. Ünnepi Könyvhetet és 16. Gyermekkönyvnapokat. Június 8-án délelőtt Dániel András író, illusztrátor a kuflikról beszélgetett az egybegyűltekkel, majd egy világprömierben is részesítette a jelenlévőket.

Kuflilógiai konferenciává kerekedett az ünnepi könyvhét első gyulai rendezvénye csütörtök délelőtt a városi könyvtár Simonyi-olvasótermében. A Szökdécselj a kuflikkal! című találkozón a Magvető általános iskola I. B. osztályának tanulói azzal lepték meg a meghívott írót és az egybegyűlteket, hogy eljátszották, kik a kuflik, és bemutatták, miként szoktak pattogni, szökdelni Dániel András teremtményei. A kuflik életében ugyanis folyton történik valami érdekes, izgalmas, fordulatos.

A főként kisiskolásokból álló olvasótábor ezt követően elképzelhette, elmondhatta, megtudhatta, miről ismerhetők fel a kuflik, miként néz ki a fejük, milyen a két szép szemük, mire alkalmas a két pici kezük, milyenek a lépkedésre kitalált emberi lábakat helyettesítő ugródudoraik, amelyeken – és nem mellesleg – egy véletlen folytán elszökdécseltek az elhagyatott rétig, addig a kupacig, amelyet varázslatos lakóhelyükké alakítottak kicsinyke kis zsebásóikkal. Hilda, Pofánka, Zödön, Fityirc, Titusz, Valér és Bélabá azóta is ott lakik, onnan járja be a vadmarcipánnal, vadkaviccsal, vadspenóttal és mindenféle jópofa figurával benépesített vidéket.

Dániel András kuflicsapata bárhol előjöhet, és bármikor beleírhatja önmagáról szóló meséit a szerző jegyzetfüzetébe, azzal a jószándékkal és távlati céllal, hogy ne merüljenek örökre feledésbe. Buszon, vonaton egyaránt születnek történetek, így Gyulára jövet is előpattant egy-két egyéni gondolat. Ezeknek egy részéhez illusztráció is készül majd (az otthoni nyugalomban), sőt, néhányukhoz rajzfilm is. Eddig összesen tizenhárom kuflis film állt össze, egyet a nézőközönségnek is levetítettek a csütörtöki összejövetelen. A teljes blokk augusztusban kerül a hazai mozikba.

Ráadásként a nyomtatásban még meg nem jelent kuflieseményekből is választhatott egyet a publikum. A Hilda kalapja, a Tengerre kuflik!, a Mi van a fűben?, a Szélposta, a Bélabá távcsöve és a „cím nélküli” Zenekar közül utóbbira esett a választás, ezért a szerző ezt adta elő világprömierként hallgatóságának, hisz soha sehol nem olvasta még fel. Végül a munkacím helyett végleges címet is javasolhattak a teremben ülők. A felvetések annyira ötletesnek bizonyultak, hogy Dániel András megígérte, minden új kuflisztorijával eljön majd Gyulára, hogy a helyiek képzelőerejének segítségével megtalálja a legmegfelelőbb alakváltozatot.  

A tizenévesek is megkapták a nekik járó figyelmet: az író a Kossuth téri gyulai könyvvásárra irányította őket, hisz az ünnepi könyvhétre számukra is megjelent egy vadiúj antológia, a Szívlapát, amelynek kortárs verseit szintén ő illusztrálta.


2017. június 18., vasárnap

A lefoglalt szalonna


Hatalmas szalonnalopás történt!
A tettes lebukott!


Néhány hét előtt adtuk hírül, hogy a csabai főszolgabíró Farkas Antal csabai kereskedőnél két waggon szalonnát foglalt le, amelyet a gyanúsított a maximális áron felül adott el, így akart elszállíttatni. A nagymennyiségű hústerméket elkobozták tőle, majd hatósági tarifán áruba bocsátották.

A nyugtalan vérű kereskedőnek azonban, úgy látszik, ennyi nem volt elég az intő példából: üzelmeit folytatni próbálta.

Elek István, a gyulai rendőrség ügyes kezű detektívje ugyanis folyó hó 18-án délelőtt a pejréti tanyák között feltartóztatott egy kocsit, amely 58 oldal szalonnát szállított igazolvány nélkül Csabára, Farkas Antal részére. A becses szállítmányt vivő járművet a nyomozó visszakísérte Gyulára, a felrakott 1445 kg szalonnát beraktározta a vágóhídi hatóság elárusító helyiségébe, miután jelentést tett Tanczik Lajos rendőrfőkapitánynak, aki elrendelte a csempészáru elkobzását. Határozatát az országos közélelmezési hivatallal is közölte.

A szalonna eredete után kutatva a rendőrség megállapította, hogy Farkas Antal egy gyulai hentestől, Démusz Ferencnétől vásárolta 8 korona 60 fillérért, vagyis a nagybani maximális árnál 1 koronával drágábban.

Ugyancsak megállapítást nyert, hogy ugyanazon személytől május hóban Farkas Antal 10 mázsa szalonnát és 1 mázsa zsírt szállított el, szintén az előírásnál drágábban.

A közélelmezési hivatal hozzájárulásával a romlásnak kitett szalonnát pénteken a város elárusította kicsinyben.

A rendőrség Farkas Antal ellen megindította a kihágási eljárást, sőt, mivel árdrágítás vétsége is látszik fennforogni, az esetről jelentést tett a királyi ügyészségnek.


A történtekről H. Délibáb különleges ügynök tájékoztatta a hírlapot.



2017. június 15., csütörtök

Nánásra fel!


Megnéztük, mit tesz önmagáért és a turistáért a hajdúsági fürdőváros

Hajdúnánás másodjára szervezett sajtótúrát újságírók részére, az ideire lapunk is meghívást kapott. A rendezvény két napja alatt bejártuk a települést és környékét, átvilágítottuk a Bocskai koronát, megízleltük a Nánási portéka védjegye alatt forgalmazott termékeket, felpróbáltunk néhány kalapot a helytörténeti gyűjteményben, beültünk a moziba, pusztataxival belehajtottunk a tanyavilág hétköznapjaiba, naplemente után pedig leteszteltük a gyógyfürdőt.


2017. június 12., hétfő

Egy nő a katedránál!


Hírek a gyulai főgimnáziumból


A mathematika tanárai rendszerint erős nézésű, szigorú emberek. Nemhiába van az, hogy egész életükön át száraz numerusokkal hadakoznak. Kegyelmet, elnézést nem igazán ismernek, mert őket kizárólag a 2x2 vezeti! A vagy-vagy. Náluk nem lehet hasalni…

Így van ez mindenütt, csak épp Gyulán nem, mert itt a gimnáziumi bizottság a mathematikai, arithmetikai és geometriai tanszékre most egy fiatal pedagógusnőt alkalmazott. Gyepes Boriska okleveles középiskolai tanárnőt, Gyepes Rezső gyulai főpénztáros jeles képzettségű leányát, ki működését már meg is kezdte.

Mint hírlik, a gyulai főgimnázium diákserege már erősen nekifeküdt a 2x2-nek!


2017. június 10., szombat

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban


Az ünnepi könyvhét hivatalos gyulai megnyitóján bemutatták a tanulmánykötetet

Emlékezetes pillanatokról és meghatározó személyiségekről beszélt az Ünnepi Könyvhét kapcsán Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a csütörtöki megnyitón. Kitért a nemrég elhunyt Jókai Anna irodalmi nagyságára, akinek távozása szomorú aktualitást adott az idei országos rendezvénynek, de arra is intett, hogy minden helyzetben meg kell találnunk az időtálló értékeket. Jókai Anna teljes életet élt, és lezárt életművet hagyott hátra, mondta az elöljáró, de jelentősége a későbbiekben mutatkozik majd meg igazán. Görgényi Ernő emlékeztetett arra is, hogy az írónőt Gyulán mindig teltház fogadta.

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban című tanulmánykötetről szólva megjegyezte: a gondosan szerkesztett kiadvány minőségi olvasási élményt kínál. A könyv egy tavalyi gyulai konferencia történelmi-régészeti előadásainak anyagát foglalja össze, és az idei könyvhétre jelent meg. Bemutatását a nyitónapra időzítették.

Hóvári János egyetemi docens, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév elnöke a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletére és az egyes nemzedékek olvasási szokásainak sokféleségére, időbeli változásaira hívta fel a figyelmet felszólalásában. Kitért a helyi értékek megőrzésének jelentőségére, és kifejtette, mekkora összetartó ereje lehet a belülről fakadó kulturális megnyilvánulásoknak. Az újításoknak rendszerben kell történniük, és nem szabad elszakadniuk a hagyományoktól. Hóvári János a tudás, a tartás többletértékének hangsúlyozásával zárta megnyitóbeszédét.

A kötetben megjelent tanulmányok hátteréről dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója kérdezte a jelen lévő szerzőket. Dr. Hóvári János turkológus, egykori diplomata a török birodalom terjeszkedésének nemzetközi kontextusát és Magyarország lehetőségeit foglalta össze. Dr. Németh Csaba hadászati statisztikák és egy 16. századi krónika alapján mutatta ki, hogy a gyulaiak teljesítménye az 1566. évi ostrom idejét hatalmas volt. A történész továbbá az is fenntartja, hogy Kerecsényi kapitány nem volt áruló.

Páll Dávid Gergely PhD azokat a technikákat mutatja be dolgozatában, amelyekkel ő és csapata bekapcsolódott a Szigeterőd program keretében zajló kutatásokba, amikor előzetes talajvizsgálataikkal feltérképezték, hol érdemes régészeti ásatásokba kezdeni. A feltárások kézzelfogható eredményeiről Liska András régész írt tudományos közleményt. A bemutatón kiemelte, abban a szerencsés és ritka helyzetben vannak, hogy az ostrom konkrét maradványait sikerült megtalálniuk, ami annak is köszönhető, hogy csak ott végeztek feltárást, ahol tudták, hogy találnak valamit. Az Erkel Ferenc Múzeum munkatársa jelezte, mindenképp további pontosításokra lesz szükség.

A kereszténység védőoszlopa – Gyula 1566-ban című kötetben Oross András PhD arról ír, hogyan ítélték meg Bécsben a hajdani gyulai vár helyzetét, Bagi Zoltán Péter PhD főként a várkapitányi szerepkörrel foglalkozik ugyanitt, Kelenik József PhD a nagykanizsai példából kiindulva elemzi az egykori palánkerődöket, Varga Zoltán pedig a szigetvári Zrínyi-kultuszról számol be.


2017. június 5., hétfő

kRémes praktikák

Türelemjáték

Éppenséggel már nem számítok újoncnak a konyhában, mégis mindig belesülök valamibe. Köztük van a hurkaformájúra modellezett kenősajt felbontása. Ne mondja nekem senki, hogy elsőre sikerült útmutatásszerűen felnyitnia ezt a készítményt, mert nem hiszem el.

A legfelemelőbb érzést akkor váltja ki belőled a kis guriga, amikor sietsz, és ripsz-ropsz kellene elintézned a falnivalót. Ilyenkor aztán egészen biztosan át is öltözhetsz, ki is takaríthatsz, moshatsz azt követően, hogy megpróbálod az ömlesztettet ehetővé tenni.

Nos, felsorolom, milyen módszerekhez folyamodtam annak reményében, hogy egyszer majd csak legyőzöm a krémsajt páncélt formázó védőrétegét. A műanyag hártyát először a kés hegyével igyekeztem átszúrni, de valami miatt az eszköz mindent tett a termékkel, csak pont lukat fúrni nem volt képes bele. Az ujjamba viszont…

A második kísérlettel egyszerűen csak ketté akartam hasítani, vágni az arcátlan ellenállót. Ez sem ment, késem ide-oda siklott a felületen mindaddig, amíg végképp meg nem untam a manővert, és nagy erővel le nem sújtottam a puhatestűre. Erre szinte a teljes tartalom kibuggyant a burokból, és a fele leesett a padlóra.

A harmadik hadjáratban a készítmény két csücsöri végéből az egyiket, vagy pedig, ha ez sem adja meg magát, akkor mindkettőt kifárasztom az ollóval, hogy aztán határozott mozdulattal lenyisszantsam. Kétesélyes ostrom ez is, hisz vagy sikerül, és kirobban a krém a burkolatból, vagy nem.

Utolsó lehetőségként a körmeimhez szoktam folyamodni. Eddig azonban még ezzel a női trükkel sem mentem semmire.


2017. június 3., szombat

Gyorsírói tanfolyam

"HALADÓKNAK"


Indul!

pár néhány hónappal előbb korábban meghirdetett levelező gyorsírói tanfolyamunkat kellő siker koronázta;

részint régi növendékeimtől unszoltatva, részint Gyula városában élő azon törekvő gyorsírókra gondolva, kik óhajtanák a már meglévő, e téren szerzett tudásukat még tovább fokozni;

hajlandó vagyok a fenti ciím alatt egy másik gyorsírói tanfolyam nyitására.

1. A tanfolyam egy hónapig tart, de heteu-nkint 5 órát számiítok.

2. Hogy hol, mikor, melyik napnak melyik órájában jöjjenek össze a tanfolyamon résztvevők, azt egyenesen tetszésüktől teszem függővé.

Az első óra május G-én délután 6–7 óráig az Árpád-utcai ref. iskola kistermében, a régi tanfolyam helyén tartatik meg.

3. A tandíj 10 korona, mely fiösszeg az első órán kifizetendő.

4. Jelentkezni lehet Dobay János könyvkereskedésében lehet.

5. Az első órán még lehet jelentkezni, üde később már nem.

Záradékul: harmincnál kevesebb növendékkel semmi körülmények között tanfolyamot nem nyithatok.

Kiváló tisztelettel:

Torró Miklós
ref. lelkész, okleveles gyorsírdó, s a Gyertyafény havi belmissziói folyóirat felelős szerkesztője

és

Déli
mint rovatvezető



2017. május 30., kedd

Egy nő monodrámája


Árva Bethlen Kata kiállása erkölcsi mérce a mai ember számára

Kocsis István monodrámája a Reformáció Éve keretében érkezett Gyulára

Árva Bethlen Kata a magyar történelem egyik legizgalmasabb nőalakja, aki a vallási elkötelezettség és a magánélet között vergődve jutott el imádott istenéhez. Erről az útkeresésről szól megrázó erővel Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámája, amelyet május 27-én a gyulai református templomban néztük meg sokadmagunkkal.

Kocsis István drámáját 2006-ban mutatták be Budapesten Kökényessy Ágnes főszereplésével, Pozsgai Zsolt rendezésében. Az előadást azóta töretlen sikerrel játsszák fővárosi és vidéki színházakban, jelképértékű terekben. A Reformáció Éve Emlékbizottság támogatásával a mű vándorútra kelt, szimbolikusan Vizsolyból indult, és idén május 27-én Gyulára is megérkezett.

Az 1975-ben írott darab a megrendíthetetlen hitű és erkölcsű, tragikus életutat bejárt áldozatkész asszony története. Azé a nőé, akinek édesapja Bethlen Sámuel gróf volt, rokona pedig Bethlen Miklós kancellár, önéletrajzíró. A Habsburg uralkodóház sunyi taktikái miatt azonban Kata, aki református közegben nőtt fel, már nagyon fiatalon politikai csapdába kényszerül: 17 évesen kell férjhez mennie édesanyja mostohatestvéréhez, a katolikus Haller Lászlóhoz. A cél az lett volna, hogy az abszolutista osztrák dinasztia íly módon is megakadályozza Erdélyben az újító szellemű rebellis egyház térnyerését. A szándékot törvény is alátámasztotta: a családfő halála után a gyermekeket el kellett venni anyjuktól, hogy ne nevelkedhessenek protestáns hitben.

Ez történt Katával is. Haller László korai eltávozása után Pál fiát és Borbála leányát elszakították tőle. Második házassága sem sikerült jobban. Teleki József grófnak tíz gyermeket szült, de mind a tízet gyors egymásutánban elveszítette, s 32 évesen újra megözvegyült. Ezért nevezte el magát Árvának.

A tragédiasorozat után visszavonult, és az Olt megyei Hévízen élt. Innen folytatta harcát rokonai ellen, és ugyaninnen verte vissza a Bécsből irányított jezsuita papok támadásait. Lelkiismereti szabadságáért, református hitéért megalkuvás nélkül küzdött, sziklaszilárdan hitt Istenben. Támogatta az erdélyi református iskolákat és egyházközségeket, könyveket gyűjtött, Védelmező erős pais címmel kiadta imádságait, és udvarába hívta Hollandiából Bod Péter tudós prédikátort, akinek munkásságát szintén bőkezűen segítette. Mindemellett hozzáértő gazdaasszonyként is megállta helyét: pártolta és fejlesztette az ipart, elsajátította az orvoslás tudományát, majd sokaknak példát mutatva személyválogatás nélkül gyógyította a betegeket.

Árva Bethlen Kata 1759-ben Fogarason hunyt el, sírkövét a helyi református templomban őrzik. A monodráma alapjául szolgáló kiterjedt levelezését 1922-ben Szádeczky-Kardoss Lajos jelentette meg.

A megtántoríthatatlan, mégis érzéki nőt Kökényessy Ágnes közel másfél órán át közvetíti publikumának. Nehéz feladatában csupán partnerére, Incze Mátéra támaszkodhat, aki a Faragott Kőrisszobor megjelenítőjeként az első perctől az utolsóig szótlanul, ám sokatmondón ad súlyt a produkciónak, nyomatékosítja a főszereplő jelentőségét.

A szerző, Kocsis István Szatmár megyében, Ombozon született 1940-ben, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Ezt követően újságíróként tevékenykedett romániai folyóiratok szerkesztőségében. Magyarországra 1984-ben települt át. Dramaturgja volt a Népszínháznak, de dolgozott a Magyar Televíziónál is. Átütő erejű, s közkedvelt drámái közül az Árva Bethlen Kata az ötödik a sorban. Ebben egy olyan erkölcsi magatartást helyez előtérbe, amelynek időszerűsége napjainkban is érvényes.

Tovább... (szép galériával)

2017. május 28., vasárnap

Május


Virágos május,

oh, be szép vagy!

Jöttél a tavasz minden szépségével, illattal és napsugárral, langyos záporesővel; jöttél, hogy melegséggel áraszd el a kínos tél zordságától dermedő fáradt lelkünket; jöttél, hogy új és friss életre varázsold a földet és lakóit; jöttél, hogy az átkozódások és szitkozódások szennyes iszapjába süllyedő bárkánkat zöldellő szigetre vonjad; jöttél, hogy józanító szagos szellővel cirógasd meg a szenvedéstől eltorzult arcokat; jöttél épp úgy, mint máskor, mint tavaly és azelőtt... de mégis szebben, kedvesebben: reménységgel és bizakodással körülvértezve.

Zengő gitárok örömdalokat sírnak, megnépesedett az utca és a mező, frissebbek, üdébbek és színesebbek a vasárnapdélutánok; messzi csatatereken a harcosok ujjongva köszöntik jöttödet, fájdalmas gyönyörűséggel nézegetik a földből kikandikáló virágszálakat, s illatpárás éjszakákon a szuronyukon megcsillanó ezüstös holdsugarat.

Reménységgel, új és csodás bűbájjal, gyógyító balzsammal, tisztalevegővel, erős hittel, békés megnyugvással, szívesen és hangulatosan, megtépázva és mégis büszke öntudattal jöttél

virágos május!



2017. május 20., szombat

Ez a divat


[A] Tisztelt hölgyközönség

szíves tudomására hozom, hogy helyben [a gyulai] Városház-utca 3. szám alatt varró- és szabászati tanfolyamot nyitok kezdők és haladók részére.

Tanítom a legújabb magyar szabás minden alapformáját a mostani passzend és bődivat szerint.

Hogy a szabás és varrás tanítási képzettségem minden jó Ízlésnek megfeleljen, néhány hetet a fővárosban töltöttem, hol alkalmam volt a jelen és jövő divat átalakulását áttanulmányozni.

Tisztelettel:
Gyulai Erzsi

és
Déli


2017. május 14., vasárnap

Indulatok háborúja


U. i.: bűnözőt kerestek a szobámban, tudsz erről valamit? 


Kedves XY!!!

Lassacskán már azt sem tudom, miként szólítsalak, oly’ rég láttalak.
Inkább sehogyan sem, nehogy elvétsem!
Szóval csalódtam benned, és ettől teljesen magam alatt vagyok. Ezért legfőképpen rövid leszek, távirati stylben közlöm veled, amit akarok.
Pro primo: roppantul nehezen dolgoztam fel, hogy mégsem jöttél el Madeirára. Pedig minden elő volt készítve számodra (párna, szappan, papucs, falnivaló). De már nincs, mert ami hozzád kötött, megsemmisítettem.
Gonosz, ami vagy!
A lányokkal együtt vártalak, mint az őrült, közösen álltunk őrt az ablakban. Kiöltöztünk, úgy vártunk, még éjjel is, mindnyájan halálosan kíváncsiak voltunk rád. Felváltva figyeltük az ide vezető utat és a holdat. Jól érted, én is, hisz kezdenek elhomályosulni bennem az emlékek. Kezd elhomályosulni az elmém is, már ami téged illet.
Nem teheted ezt velem!
Széttéptem a drága fürdőruhámat is, és ha itt lennél, a gyűrött kockás inged is a kandallóban kötött volna ki…
Bocsáss meg, hogy ilyesmik megfogalmazására vetemedtem, de mit is tehetnék egyebet?! Bolond, magányos nőkkel lubickolok naponta a tengerben, velük járok cukrászdába, ahol dühömben és haragomban annyi habos nyavalyát be szoktam falni, hogy nem egyszer lettem már rosszul. Át kellett mosniuk, hogy magamhoz térjek.
Az a helyzet, hogy ezt is tőled vettem át. Te rendeztél folyton ilyen evészeteket, miután a szegény Marit eldelegáltad a Reinhardthoz, és a lelkem esőben, hóban, fagyban nyakig érő sárban szállította neked szó nélkül a finom cukrászkölteményeket. Úgy haragudtam rád ezekben a pillanatokban, hogy a legszívesebben felpofoztalak volna. Csak azért nem tettem meg, mert sejtettem, csupán a bosszantásomra találtad ki ezt is, hisz egészen pontosan tisztában vagy vele, milyen indulatok dúlnak bennem, és ezt a maximumig kihasználod.
Ám azzal is légy tisztában, kérlek szépen, hogy én egy úri budai jány vagyok, és sosem követnék el ostobaságokat a nagy nyilvánosság előtt.
És mi történik, hogy mindez tetéződjék? Bekopog tegnap hozzám a szobalány azzal, hogy valamiféle undorító bűnügy kapcsán detektívek jártak a szállóban, és egyenesen az én szobám kinyitását kérték tőle. Annyit hallott csak, hogy az összes bőröndömet kiforgatták, és mindent, ami bennük volt, külön átvizsgálták. Kérdeztem is tőle, ha nem volt bent velük, honnan tudja, mi történt. Erre azt mondta, hogy a hangok alapján ítélte meg, mi folyik odabent. Na de erre majd még visszatérek, amennyiben továbbra sem vagy hajlandó idesétáltatni a kis formás testedet.
Hát lám!, valójában nem is haragszom rád, mucusom, de remélem, nem tettél semmi olyat, amiért letartóztathatnak.


2017. május 8., hétfő

Mindent egy szál rózsáért


Édes lelkem!

Ismét elhanyagoltalak. Immár egy hete nem tudsz rólam semmit, mert rettenetes állapotba kerültünk. G. úgy megfázott a legutóbbi gyulai szórakozáson, hogy még mindig egész nap szipákol, köhög, prüszköl, issza a rengeteg büdös főzetet, amiktől a lakás is tiszta bűz, folyton szellőztetni kell, hogy kibírjuk. Alvás így sincs sok, mert mint írtam a múltkor, borzalmasan horkol, és emellett most még fulladozik is. Úgyhogy számomra munka, számára kórházi kezelés lett a fogcsikorgató kirándulás vége. Doktor úr szerint két hétig még egészen biztosan nyomni fogja az ágyat idehaza. Márpedig ez nekem is elég baj. Amikor Horváth fagyos tekintettel közölte velem, mire számítsak, arra gondoltam (és ezért azóta is szégyellem magamat), hogy amíg G. fel nem gyógyul, mi ketten elmehetnénk fürödni. Nem Gyulára, nem abba a jégverembe, nehogy te is lebetegedj, mert abba én egyszerűen belehalnék. 

Szerelmem, nehéz leírnom, sajog, lüktet a szívem miatta, de végül úgy döntöttem, fogadok egy asszonyt, aki majd ellátja G.-t, amíg távol leszek. Tudniillik időközben Izabella meggyőzött arról, hogy ennyi kínszenvedés után szükségem van egy kis melegebb éghajlatra, úgyhogy jövő héten el kell kísérnem őt és a barátnőit Madeirára. Nagyon rendesek, nem kell megijedned. Mindent ők állnak, nekem csak össze kell csomagolnom.

Túlságosan persze nem örülök a rám erőszakolt tervnek, sőt, egyenesen rosszul vagyok tőle, hisz alig, hogy kipakoltam, újabb feladatok elé állítottak. Elmenetelem másik hátulütője, hogy rengetegbe fog ez nekem kerülni. Már így is költenem kellett az útra, mert a lányok kérésére a legdivatosabb fürdőruhát varrattam meg Erzsikével. Küldök is neked egy fényképet, amin én is rajta vagyok az új maskarában. Mit szólsz hozzá? Hát nem olyanok vagyunk, mint a Pacsirta utcai Schwarz bácsi ízes-mázos bonbonjai?

Nem feledkeztem meg rólad sem, szívem. Neked is csináltattam egy remek kis inget, fehér alapon zöld kockákkal, azonnal fel is adtam a futárszolgálattal, hogy időben megkapd. Ezért ha úgy döntesz, meglátogatsz azon a gyönyörű helyen, feltétlenül hozd magaddal, de előtte vasaltasd ki szépen Böskével. Ebben a szakmában ő a legjobb a városban, és nem is kér érte sokat. Az a nő társaságnak sem utolsó! De vigyázz, sasszemeim rajtad! Na jó, csak vicceltem. Inkább tartsd távol magad tőle, kizárólag házimunkára alkalmazd. 

És ezzel nagyon messzire mentem, úgy érzem. Ne haragudj. Mire ideérsz, sütök neked valami finomat, már tudom is, hogy mit. A kedvencedet, a püspökkenyeret! Csupán egyet kérek cserébe: jöjj mielőbb, és jó szokásod szerint hozzál nekem egy szál fehér rózsát, ezúttal frisset! 

Csókol, ölel:
Déli

U. I.: amennyiben nincs mibe pakolnod a holmijaidat, menj el Rózához, hagytam nála egy szép bőröndöt, kimondottan a te ízlésednek megfelelőt. És még csak véletlenül se hidd, hogy mindezt előre kiterveltem!

2017. május 5., péntek

Történelmi leckét tartott fiúknak Koncz Zsuzsa


Tündérországból a Vadvilágon át vezette vissza 1956-ig rajongóit az énekesnő

Teltház előtt énekelt első ízben Gyula városában Koncz Zsuzsa május 2-án, kedd este. Az énekesnőt és zenészeit a publikum vastapssal, állva és sárgarózsa-csokrokkal ünnepelte a Vadvilág lemezbemutató koncertjén.

Sírva vigadt a magyar Koncz Zsuzsa első gyulai fellépésén. A Kossuth-díjas előadóművész immár közel fél évszázada tart történelmi leckét gyönyörű énekhangján a magyar embereknek, városunkban azonban még nem járt. Abban bízva állt ezért színpadra, hogy a viharsarki közönség bizonyára még megismeri: korunk flitteres farmernadrágjában éppúgy, mint az 1960-as, 1970-es éveket idéző miniszoknyában. A publikum megértette üzenetét, és ezt jóízű nevetéssel jelezte. Így indult és bonyolódott a kedd esti koncert.

Koncz Zsuzsa ezúttal sem igyekezett sorok közé rejteni kemény bírálatait. Élcességén csak valamelyest enyhített, hogy elsősorban saját magával szemben gyakorolt kritikát. Mint mondta, büszkén vállalja korát, vállalja temérdek megjelent lemezét, és mindazokat a szövegeket és dalokat, amelyek a mindenkori társadalom elé tartanak tükröt.

Közel négyszáz fős rajongótáborával kórust alkotva kanyarodott vissza többször is a múltba, amely talán nem is annyira volt jó, sem szép, mint amilyennek látni szeretnénk. Beszélt és énekelt a kivándorlásról, az emigráció vissza-visszatérő fájdalmairól, a józsefvárosi Kárpáthyék Amerikába szakadt leányáról és kedvenc cukrászdájáról, az első szerelem csalódásait megszépítő harminchárom „stefániáról”, a mérges öreg királyról, Tündérország keserűségeiről, a Vadvilág című albumról, és mindarról, amit zenésztársaival közösen 1969 óta megfogalmaztak.

Tarsolyából tehát mind az új, mind a régi és a nagyon régi slágerek előkerültek, amelyek egyöntetűen arról szólnak, hogy sosem tudott, de nem is akart más lenni, mint amilyen valójában. Hogy nem csupán egy élettelen, érzéketlen tárgy, amely kibérelhető. Költői strófákkal alátámasztva igazolta, igenis érdekli, mi van velünk. Megmutatta, határozott elképzelése van afelől, milyennek kéne lennie a világnak, meg arról is, milyen lehetne. És értekezett az emberiségről, amelyről fiatalon még azt hitték, ők majd megváltoztatják.

Ötven év elmúltával Koncz Zsuzsa ennyivel maradt: az édesanyák tanító-óvó szavaival, az apák intelmeivel, és a reménnyel, hogy egyszer majd csak jobb lesz mindenkinek.


Ebben a kegyetlen szembenézésben Koncz Zsuzsa négy férfiban talált méltó társra az Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Závodi Gábor billentyűs hangszereken, Maróthy Zoltán gitáron, Lengyelfi Miklós basszusgitáron, Tiba Sándor ütősökön segítette önismereti kísérletében. Ötödikként, égi muzsikusként Cipő erősítette az együttest. Ezen az esten róla, és a mennyei csapat többi tagjáról is megemlékeztek.

Tovább... (galériával)

2017. május 4., csütörtök

Bemutatták Haász János megelevenedő verseskötetét


Ez az első olyan magyar könyv, amelyből videós tartalmak jönnek elő

Live print technológiát alkalmazó könyv nem sok van Magyarországon, Haász Jánosé az első. A kötet bemutatóján a szerzővel és az animációkat megalkotó Merényi Dániel grafikussal Kiss László író beszélgetett április 28-án, pénteken a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Ezt követően a hallgatóság elsajátíthatta, miként lehet egyszerűen, szépen cicát és dinoszauruszt rajzolni.

Svéd típusú gyermekverseket tartalmazó könyv a Felnőtteknek nem, amely a gyulaiak által jól ismert szerző, Haász János beleegyezésével és Merényi Dániel (Grafitember) közreműködésével teszi lehetővé, hogy szakítsunk olvasási szokásainkkal. Az Athenaeum kiadó gondozásában megjelent kötet ugyanis elsőként kínál extra tartalmat azzal, hogy a költeményekhez készült illusztrációk kiterjeszthetők, és a live print technológia segítségével hangos animációkká bővíthetők. Mindössze egyetlen telefonos alkalmazást kell letöltenünk okostelefonunkra ahhoz, hogy a videókat elővarázsoljuk a sorok közül.

A kiadványt persze nem csupán a kortárs applikáció teszi értékesé és élvezhetővé. Arról, hogy a virtuális káprázat felajánlása mellett milyen élményeket nyújt még a kötet, miért érdemes belelapozni, megvásárolni, Kiss László beszélgetett a költővel és a könyv illusztrátorával a városi téka Simonyi-termében.

Az egybegyűlteket Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte, s elmondta, hogy bár a Felnőtteknek nem a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon élte meg első nyilvános szereplését, gyulai bemutatója premiernek számít, mivel vidéken még nem volt ilyen. Megjegyezte, Haász Jánost a gyulaiak már ismerik kötetszerzőként, hisz Pesti Kornélként ő jegyezte a Gyulai Hírlap-könyvek sorozatában megjelent Gyulaiságunk 2. Pest-budai gyulaiak című interjúkötetet, költőként viszont még nem. Erre most nyílik alkalom.

Kiss László szerint az Athenaeum kiadó, amelynek vezetője, Szabó Tibor Benjámin szintén gyulai származású, a Felnőtteknek nem kiadásával bebizonyította, hogy létezik még gyulai szépirodalom. Az alapötlet abból adódott, hogy a folyóirat-felhozatal mára roppantul felhígult, így aki igényesebb, könyvet ír, többek között Haász János is. Ezt követően Kiss László a szerzőt kérdezte életpályájának alakulásáról, a kötet megszületésének előzményeiről, és arról a gyulai közegről, ahonnan évtizedekkel ezelőtt elindult.

Haász János nem tagadta, sokat várt arra, hogy kötete megszülessen. Minél többet olvasott nívós irodalmat, annál jobban érezte, hogy szükségtelen bármit is leírnia, hisz semmit sem tehet hozzá a meglévőhöz. Érettségi után magyar-történelem szakra jelentkezett, de nem vették fel, majd politológiát tanult, szándékosan, mert újságíró akart lenni, nemcsak a szülőhelyén, Gyulán, hanem a későbbiekben Budapesten is. Jóllehet az 1990-es években a Gyulai Alkotókör keretében már intenzíven dolgoztak, és egy antológiát is megjelentettek, Miskolcon pedig újabb kiadványok szerkesztésében vett részt, miután 2001-ben a fővárosba költözött, szinte kizárólag újságot írt. Verseskötete persze már elég régóta készül, de a költemények zöme egyetlen délutánon öltött formát, ötvenvalahány vers ugyanazon a napon, aztán szünetet tartott, hogy később elvégezze a kiegészítéseket, beillessze helyükre a hiányzó sorfüzéreket, befejezze, lezárja a folyamatot. Időközben az is tisztázódott benne, hogy az egyes strófák valójában egyetlen történetet képeznek, a hat-hétéves kisfiúét, aki rácsodálkozik és felháborodik a felnőttek zavart világán, szüleinek széteső, óriási kihívásokkal szembenéző életén. Az önálló szabad versekből álló, de összefüggő szöveg tavaly nyáron véglegesült. Az Athenaeum kiadó ekkor vállalta el megjelentetését, szervezte be Merényi Dánielt, és döntötte el, hogy idén áprilisban elviszi a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.

A Grafitember megnyerése kiváló ötletnek bizonyult, hisz Haász János figuráit az ő animációvá kiterjeszthető rajzai értetik meg az olvasóval. A Napirajz című blog alkotója Miskolcon él, és már iskolásként elhatározta, hogy éhező művész lesz, aki fura ruhákban fog járni, és fura zenét fog hallgatni. Ám mivel terve megbukott, hiányérzetét azóta is a ceruzával vezeti le a papírlapon.

A beszélgetés végén Merényi Dániel arra is megtanította az egybegyűlteket, hogyan lehet egyszerűen és szépen megrajzolni egy cicát, vagyis úgy, hogy ne kelljen hozzá egyéb, csak egy krumpli, két kockasajt, két szem bors, egy átlósan kettévágott kockacukor, két horgászhorog, hat szál spárga és egy amorf ágymelegítő. Majd azt is megmutatta, miként járjunk el, amennyiben macska helyett dinoszauruszt akarunk, és a vendég már az ajtóban várakozik, kopog, csenget, kiabál, hogy beengedjük.

Tovább... (galériával)

2017. május 1., hétfő

Erkel Ferenc, a lángész


Laczó András azért jött, hogy megszerettesse az operát az iskolásokkal

A Bartók–Pásztory-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház Aranygyűrűs énekművésze, az Opera Nagykövete cím viselője Erkel Ferenc életpályájáról tartott vetített képes, interaktív és zenés előadást a gyulai Vigadóban összegyűlt iskolásoknak április 25-én, kedden.

Átütő sikert aratott a Békés megyei kötődésű neves operaénekes a 7. és 8. osztályos iskolások körében, akik felállva éljenezték és tapsolták meg az előadót. Laczó András városunkba Tóthné Bodó Mária tanár meghívására érkezett, hogy megszerettesse az opera műfaját a gyulai 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola, valamint a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola diákjaival. Előbbi tanintézmény pedagógusaként Hajtmann Ildikó békéscsabai tanártársa segítségével és az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közreműködésével szervezte meg a kedd délelőtti összejövetelt.

Formabontónak nevezett megnyitóbeszédében Tóthné Bodó Mária elmondta, az operanagykövet a komolyzene elkötelezettjeként díjtalanul vállalta gyulai fellépését, amiért köszönet illeti. Laczó András, Bartók–Pásztory-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház világot járt Aranygyűrűs énekművésze Erkel szülővárosába különösen nagy szeretettel érkezett.

Az opera nem lehet káros az egészségre, hangsúlyozta az előadóművész, majd kijelentette, azért jött, hogy ezt bebizonyítsa. Belépése is a valódi operaelőadásokét idézte: miközben szemkontaktust teremtett az egybegyűltekkel, és elfoglalta helyét a teremben, a Hunyadi László nyitányát adta elő fuvolán hallgatóságának Bánk bán stilizált kosztümjében. Operafilm-bejátszásokkal színesített előadásában a többszörösen díjazott énekes és művészeti vezető szemléletes módon vázolta fel Erkel Ferenc szakmai életpályáját, az elmondottakat énekhangjával is alátámasztotta. Mesélt a legfontosabbnak tartott Erkel-operák keletkezésének körülményeiről, történelmi hátteréről, és szólt azokról az énekesekről is, akik örökre beírták nevüket a műfaj kedvelőinek emlékezetébe. Megemlítette Simándy József tenort, aki tanára is volt a Zeneakadémián, valamint a Tiborc szerepét éveken át kiemelkedően alakító szarvasi születésű Melis György baritont. A diákok emellett az egyes operák, kiváltképp a Hunyadi László és a Bánk bán karaktereinek jellemábrázolásáról is átfogó, érthető képet kaptak.

Laczó András kijelentette, a gyulai születésű Erkel Ferenc lángész volt, egy zseni, és úgy vélte, nemzeti operáit minden gyulainak illene ismernie. Az operaénekes azt tapasztalta, hogy Békés megyében az emberek egy része tájékozatlan Erkel szerzeményeit illetően, de örömmel tölti el, hogy Erdélyben éneklik a dalait. Nagyon meghatotta, amikor az Erkel Ferenc Emlékházba ellátogató határon túli csoport kórusban idézte fel a Bánk bánból Petúr híres bordalát és a Hazám, hazám című áriát.

Továbbá az is megörvendeztette, hogy a jelen lévő diákok kivétel nélkül vele énekelték a Meghalt a cselszövő kezdetű dalt.

A tanulók a cimbalomról és a „szerelmes” hegedűről is izgalmas információkhoz juthattak a rendezvényen. Megnézhették, milyen példás hozzáállással éneklik himnuszukat egy-egy focimérkőzés előtt a brazilok, és azt is, hogy a világ legszebb nemzeti imája, a magyar, rockosítva is mekkora közösségformáló erőt jelenthet. Ezúttal ezt ki is próbálhatták a Vigadóban.
Az opera-nagykövetségnek minden bizonnyal lesz még folytatása Gyulán, a páratlanul lelkes diáksereget pedig Laczó András személyesen is szeretettel várja a budapesti Erkel Színházba. A meghívott sem maradt ajándék nélkül: a vendéglátók nevében Tóthné Bodó Mária egy kivételes Himnusz-kötetet nyújtott át a művésznek.