„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2010. augusztus 6., péntek

Sirok


Végvárak világa: Sirok, erődrom (2010. július)

Alapvetően megnyugtató hírnek tartom, hogy 2011-ben megnyílhat a Végvárak világa elnevezésű barlangvár és turisztikai központ Sirokon. A fejlesztési tervet a védmű vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, majd 320 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának pályázatán.

Már csak azért is örvendek ennek a bejelentésnek, mert hazánk legszebb fekvésű erődjével kár volt eddig nem foglalkozni, nem törődni, megóvására pénzt és önfeláldozást nem keresni, nem szentelni (tisztelet a kivételnek, Kovács Béla régésznek, aki sok-sok évvel ezelőtt még azt is előhívta a föld alól, aminek az előbányászása teljesen reménytelennek látszott).

Jó, mondjam ki végre: a siroki turistacsalogató objektum ma csupán egy elhanyagolt, de gyönyörű antik rom- és sziklafolyosó-komplexum. Félelmetes is, hisz ha nem ügyelsz, egy-kettő lepottyansz a meredek dombról, amely 300 méteres magassága ellenére szinte már hegy, hisz annak mutatja magát, korlátlan párkányairól pedig kedvező időjárás esetén egészen a Tátráig ellátsz. Hasonlóan kellemes, csodás kilátással eddig még nem találkoztam, bár bejártam már jó néhány épített történelmi örökséget határon innen és túl. A község fölé emelkedő hadi szállást amúgy a 13. században az Aba nembeli Borh-Bodonok emelték, ám Eger 1596. évi eleste után a védők elmenekültek innen, így a várba tánclépésben költözhettek be a törökök. Kivonulásuk után a hajlék lakatlan maradt, főként megközelíthetetlensége miatt.

Barlangvárnak szánják

Ma autóparkoló fogadja a falu felől érkező csúcsra törőket, eléggé sikertelenül, hisz akadnak, akik még azt a pár száz métert sem képesek gyalog megtenni, amely aszfaltozott, könnyen járható erdei utat jelent, inkább dühösen, becsapottan visszafordulnak. Tény, hogy a gondatlan természetjáró vizet csak akkor lát odafent, ha megnyitja a tűzoltócsapot, vagy megerednek az égi csatornák. Először is meg kéne ezért értetni a népekkel, hogy ez a középkori sötétség a siroki útvonal vadromantikájához tartózik (adjunk hát inkább hálát érte, ameddig van), éppúgy, mint az az életveszélyes fa- s kőlépcsőzuhatag, amelyen közlekedned kell a vár emeletei között, ha látni is akarsz valamit a múlt eme hagyatékából. Másodsorban nem lenne hasztalan a lelkükre kötni: ne legyenek annyira nyafkák, húzzák ki magukat, feszítsék meg a vénáikat, és akkor majd élvezni is fogják a várfalmaradványra kitűzött nemzeti lobogó mellől a helyi mongol dalnok déli énekét, vagy a szintén helybéli indián törzsfőnök reklámsátrát, no meg a hozzá kapcsolódó napi történeteket – és mindezt élőben.

Sirok tehát szinte minden tekintetben megfelel a kevés pénzből nyaralni szándékozóknak, a mászkálós kultúrbuziknak, hisz maga a község is elég gondozott, van néhány étterme, sörözője, lova s vendégszobája… Kell ennél több a rövid távú boldogsághoz?

Nem kell.

5 megjegyzés:

lancelotbeka írta...

Nahát,a múlthéten voltunk Sirokon,motorostalálkozón.:) A várat mi is megmásztuk,gyönyörű a kilátás!Ha valaki kocsival megy,400 forint a parkolás a vár lábánál,a falusiak barátságosak.A blogomban van is élménybeszámoló,pár fotóval,meg Angyalkámnál is.
http://lancelotbeka.ingyenblog.hu/
http://dorc.ingyenblog.hu/
Bocsi a reklámért,de talán érdekel valakit,ha már Sirok.

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Tudom, olvastam. :)

zsedely írta...

Sirok?
Sokáig kedves hely volt, de sajnos tizenévvel ezelőtt az ottani motorostalálkozón ellopták a motoromat, és még a rendezőknek állt feljebb. :(
Sokáig hanyagoltam a környéket a rossz emlék miatt, pedig egykoron sokat jártam arra, és emlékszem a környékbeliek kedves vendégszeretetére... no meg a finom vörösborra! :)

Ön ezúttal is kedvcsináló cikket írt egy szép helyről! :)
Lehet, hogy még idén elmegyek oda, és újra barátságot kötök a hellyel. :)

Hódolattal,
Zsedely

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Ó, ez tényleg fájdalmas. A motor mindig jó (s drága) barát. De el kell feledni, mint a régi csalfa szeretőt. Ha lehet. Utána pedig menjen el, ne csak tervezze.

ÉvaZsuzsanna írta...

Amit írnék olvashatod skype üzenetemben...