„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2017. április 9., vasárnap

Tanulmánykötet jelent meg dr. Erdész Ádám levéltárigazgató tiszteletére


Oltvai Ferenc-díjat kapott dr. Szabó Ferenc történész

Meglepetésnek szánták a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának munkatársai új tanulmánykötetüket, amelyet a 60. életévét betöltött dr. Erdész Ádám tiszteletére jelentettek meg. Az EÁrchívum-ot április 7-én, pénteken adták át az ünnepelt levéltárigazgatónak a városháza dísztermében.

Kovács József országgyűlési képviselő és Görgényi Ernő, Gyula város polgármesterének jelenlétében Sáfár Gyula levéltárigazgató-helyettes köszöntötte elsőként a 60. életévét tavaly decemberben betöltött dr. Erdész Ádámot. Mint mondta, a rengeteg tudást, bölcs látásmódot és tapasztalatot igénylő történészi-levéltárosi hivatás kiteljesedéséhez, magas szintű műveléséhez ez a legideálisabb életkor. A kötetet meglepetésnek szánták, szerkesztését a legnagyobb titokban végezték, úgy dolgoztak rajta, hogy az ünnepelt semmit se tudjon róla. A hivatalos munkaidőből elcsent órákért ezúton kértek elnézést.  

Erdész Ádám 1956 decemberében született Mezőberényben. A történelem és a magyar irodalom iránti érdeklődése már nagyon korán megmutatkozott, érettségi után az ELTE Btk. történelem-levéltár szakán tanult tovább. Itt szerzett diplomát 1980-ban a mezőhegyesi ménesbirtok históriájáról írott dolgozatával. A gyulai archívumban végzett kutatásai során ismerkedett meg az akkori igazgatóval, dr. Szabó Ferenccel, aki abszolválását követően állást ajánlott neki. Alkalmazottként bejárta a ranglétrát, és olyan levéltárosokkal dolgozhatott együtt, akik értékelték szorgalmát, felkészültségét, egyengették pályáját. 1994-ben igazgató-helyettesé nevezték ki, két évvel később igazgatóvá. Azonnal új kihívással szembesült, hisz ekkor jelent meg a levéltárakban az informatika, az oklevelek digitalizálásának szükségessége, amit Gyulán az elsők között szerveztek meg irányítása mellett. Ezt követően országos szinten is feladatokat kapott és látott el. Kutatóként többek között feldolgozta a Kner Nyomda múltját és Márki Sándor életútját, mindkettő hatalmas odaadást, szakmai alázatot igényelt. 2015-ben a Márki-napló megkapta az év levéltári kiadványa díjat. Emellett évente gondoskodott a Levéltári Közlemény kiadásáról is.

Nincsenek megjegyzések: