Bejegyzések
Sosem gondoltam volna, hogy él olyan nép ezen a földgolyón, amely babot, szárazbabot ad majd el nekünk, és még csak nem is váltságdíjként. Szép külhoni babot piros-fehér-zöld pántlikával, bajszos paraszttal és pulikutyával.
Hát nem hittem volna.
Nem hittem volna, hogy fájni fog babot termelni, s nem hittem volna, hogy nem fog fájni babot vásárolni.
Jó magyar babot. Babot az etióptól. Babot az éhezőtől. Az éhező az éhezőtől.
Pedig hát.
A szárazbab elkészítésének a világ kezdete óta megvan a kizárólagos magyar rituáléja. Makói hagymák, mezőbaji sárgarépák, kolozsvári szalonnadarabkák és Juliska nénik közreműködésével készült a gulyás, a leves, a főzelék, az egytálétel. Mert sehol másutt nincs a babnak akkora családja s rokonsága, mint a határtalan magyar faluban, ahol ínséges napokon azon törték fejüket a megtermett asszonyok, hogy a jóllakás reményében Jókai-bab, Kosztolányi-bab, Karinthy-bab, vagy netán Szilágyierzsébet-bab készüljön ebédre, vacsorára. S ha néhány cipónál, hagymagerezdnél nem akadt egyéb a kamrában, babból készült a torta is, a sajt is, a kenőmájas is. Mert babból mindig akadt bőséggel.
Mert az iskolázatlan magyar paraszt nem volt rest, korán reggel kiment a földjére, hogy elvesse a babját, kivegye a babját, megegye a babját. Nem szekerezett be a városba a kínaihoz, hogy a kevéske nyugdíját etióp babra cserélje. Akkor se tette volna ezt meg, ha égig értek volna a kínai bódék, de akkor sem, ha etióp lett volna mindkét szomszédja, sőt, az összes falubelije, beleértve a református lelkészt is.
Mert a parasztot akkor még az élet tanította, s nem fordítva.
7 megjegyzés:
Teljesen igazad van ! De próbálkoztunk már a chilei cseresznye importálásával valamint az új-zélandi szarvasmarha tenyésztés tanulmányozásával stb.
Mit lehet erre mondani? Talán sírva nevetni
Ez gyönyörű. Hol vetted?
Biztosan kellemes volt az új-zélandi tanulmányút, utána pedig a milánói cukorkás bácsik és nénik terén végzett kutatás. De azért történt némi előrelépés az ügyben, mert húsvét előtt magyar cukrot is árultak az Aldiban. Ám mire odaértem, elfogyott.
:) A centerben lehetett kapni. A fotót viszont a neten osztogatták - ingyen.
Nem csoda, hogy az etiópok éheznek, ha mi esszük meg a jussukat.
Aztán meg csodálkozunk, hogy mi is éhezni fogunk.
Máris éhezünk. Bár nem tudom, te hogy vagy vele.
Előrordul, bár ezért magamat szoktam okolni, nem az etiópokat.
Most a Jószívű Motyi beszélt, az a Motyi, aki nem főz reggelit, mert inkább a szemöldökével foglalatoskodik.
Megjegyzés küldése