„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2013. szeptember 11., szerda

A nő szép volt. Mondtam a festőnek, rajzoljon neki szemüveget

A festő egy üres telken helyezte el az állványát. Színeket nem is hozott magával, csak egy vastag ceruzát, azzal rajzolt. Meg egy üveg pálinkát is hozott, ezt az állvány mellé helyezte. Egész délután rajzolt, és itta a pálinkát. Később berúgott, a földre dobta a ceruzát, énekelni kezdett, táncolni a műalkotás előtt. Lassan, ütemesen lépkedett, kettőt előre, kettőt hátra, néha oldalt lépett, aztán összeütötte a bokáját és meghajolt, miközben a kezét a szívére szorította. Aztán tovább táncolt és énekelt.

Nincsenek megjegyzések: