A KULCS

Életed egy kulcsba van belezárva, összenőtök, megbarátkoztok, mert együtt nevelkedtek. Vele születsz, vele halsz, benne élsz, mert ő lehel beléd életet. Vagy éppenséggel ő eszi meg az életedet. A kulcs hol a zsebedben hever, hol a táskádban, de tarthatod a csizmádban is, akaszthatod a füledbe, belefonhatod a hajkötegedbe, aládúcolhatod vele a nyelvedet, ám ha a szomszéd finomat főz, és az illat egy icipici kulcslukon át megkörnyékez, megérint, megcsiklandoz, akkor ő az orrod is. A kulcs a tesód, esetenként a nőd, esetenként a pasid. Van fogazata, amely lehet egyenletesebb, és ha ilyen, akkor a viselője biztosan kecses és szép lábú és hölgy, de ha recésebb, bibircsókosabb, illetve kajlább, mérget vehetsz rá, hogy a tulaja szőrös férfiból van. A kulcsot nem hagyhatod el, mindenüvé elkísér, persze feltétellel, egyetlen eggyel: csak abban az esetben, ha hűséges vagy hozzá, ápolod, jó helyen tartod. A jó hely lehet polc, szekrény, vitrin, szalmazsák, kávédaráló, rejtheted viszont az ágyad alá is, hogy veled legyen még a legkellemesebb pillanatokban is. Mert ő egy rész belőled, az oldalbordád, nem engedheted el - sem ha törik, sem ha szakad. Mert ha jő a férj, s ki kell eresztened a szeretődet, egyetlen egy megoldáshoz folyamodhatsz: a kulcsodhoz. Ő a bemenet a széfbe s ő a kimenet a vészhelyzetekből. Ő vezet ki a sötétségből és ő vezet el a világosságba. Fenntartód és sírásód, ha úgy akarja. Benne az erőd és a hited, ő a megváltód, ha belé vetett hittel éled meg a mindennapjaidat.

Ám én most itt állok egy kulcscsomóval a kezemben, itt, a kapu előtt, itten várok, és várok. Mert a luk foglalt, aranyszőke fej dudorodik ki belőle, s olyan képet vág, akár az őrangyal, aki elcsábíthatatlan és megszelídíthetetlen, meg sem moccan. Ám hogy mikor jő már az erő, hogy derekánál megszorongassa egy fogóval, aztán megszeretgesse, megcsavargassa, majd a nyílásból kihúzza, csupán idő kérdése. Nem egyéb. Nem drámai helyzet ez, de tragikus a mínuszokban. És mint mondottam, amíg a kulcsos ember ideér, addig vacognom muszáj a téli hidegben, és várnom, várnom, hogy beengedjen(ek).