Ma nem eszünk
virslit, ma nem eszünk tojást sem, ma nem fizetjük ki a villanyszámlát és
kikapcsoljuk a jégszekrényt, ma hidegben fogunk fürdeni, nem eresztünk
vizet a kádba s nem dobjuk bele a szappant a vécébe, mert ma nemmel köszönünk a
szappannak és nemmel köszönünk a vécének. Ma nem vesszük fel a lakkcipőt és a
régi kabátunkban megyünk be pofátlanul dolgozni, ma nem mondunk nemet a főnöknek, ma a
felmondásunkat sem írjuk alá. Ma nem lapátoljuk el a havat, mert a havazásnak
is nemet mondunk, mert a havazás sem egyéb, mint egy ellenünk elkövetett
globális bűncselekmény. Ma nem hallgatunk zenét, ma tévét sem nézünk, ma nem
nézzük meg a tévét és ma nem nézünk rá a rádióra. Ma nem zárjuk be magunk
mögött az ajtót, mert drága a zár, drága a kilincs és drága az idő. Ma drága az
életünk, de csak nekünk drága, senki másnak nem drága a mi életünk. Ma nem
lépünk fel a facebookra, ma nem olvassuk el a leveleinket, ma nem vacsorázunk
és nem vallunk szerelmet, ma nem csinálunk semmit. Ma nem tiltakozunk. Ma nem
állunk sorba és nem menetelünk, ma nem mosolygunk rá a postáskisasszonyra, sem
a postásra, ma nem mondunk igent, mert ma nemet mondunk mindenre. Ma nem egy
olyan nap van, hogy bármit is bevegyünk, ma a lemondások, a siránkozások,
a sötétség napja van. Ma nem nézegetünk képeket, ma nem lapozzuk fel a pornóújságokat,
ma nem írunk naplót, így a pontot sem kell kitennünk a mondat végére
A brigád, amely imád:
2012. február 3., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
.
Megjegyzés küldése