Liszt, our contemporary

Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.)

The crises of values that are sometimes the inevitable concomitants of changes in our world often first affect the spirits that have the most direct influence. Despite the fact that for many he is the symbol of artistic freedom, there are still quite a few who do not acknowledge, or belittle the enormous significance of Franz Liszt in the history of music, or even try to deny it. It is impossible here to set out the reasons for this. One thing is certain: Liszt’s music is always a challenge for musicians, above all forcing them to adopt a position. To be equal to this challenge: this is in effect the story of music in the second half of the 19thcentury and the first half of the 20th, which is in itself remarkable. But the art of Franz Liszt is far more than that. Everywhere, from his tiniest little sketches to his major works, we find the unmistakable, immediately recognisable individual voice that is the mark of the greatest creative artists. However many periods we divide his work into, each of them is characterised by this attitude that can only come from a wholly sovereign artistic position. That a considerable part of this gigantic body of work popularises not his own ideas but the activity of other musicians is only icing on the cake, an irrefutable argument against the efforts of those who from time to time try to besmirch Liszt’s character and work. None of his fellow musicians could boast of a comparable aesthetic vision, tolerance or empathy. Whether he used his own musical ideas or those of others, he always does so on a grand scale, with style, refined taste and an al fresco attitude in the noblest sense.

Those who wish to see and present Liszt merely in the context of the history of the development of music are greatly mistaken. It is true that without Liszt’s work the generation that followed him, studded with names that still shine brightly, would have been very different and perhaps even the present state of music would be different. In this sense he is our constant contemporary, but this is not the sole reason for the importance of his achievements. The great innovator, the unquestionable artist of form, seemingly out to provoke, in reality is no stranger to equilibrium. It is clear from his works that the composer often accused by contemporary critics as being an empty virtuoso, is immeasurably more than that: he is a true poet. And if we add that all this can be said of our compatriot, who manifested his Hungarian identity not in mere poses but in actions of inestimable value taken for the advancement of music in Hungary, besides feeling a quiet sense of pride we must perform his compositions as often and as authentically as possible in tribute to his defining contribution to universal cultural history, or – in the words of Béla Bartók – to the greatness of the creative power of Franz Liszt.

Kocsis Zoltán

General Music Director

Hungarian National Philh.

http://liszt-2011.hu

A velünk élő Liszt

A világunk változásaival néha szükségszerűen együtt járó értékválságok sokszor a legközvetlenebb hatású szellemeket érik el először. Annak ellenére, hogy sokak számára a művészi szabadság jelképe, nem kevesen vannak, akik Liszt Ferenc korszakos zenetörténeti jelentőségét ma sem veszik tudomásul, bagatellizálni, vagy éppen tagadni próbálva azt. Az okokat ehelyütt lehetetlenség részletezni. Egy bizonyos: Liszt zenéje olyan fajta kihívást jelent a mindenkori muzsikusok számára, amely mindenekelőtt állásfoglalásra kényszerít.

 

Megfelelni ennek a kihívásnak: nos, tulajdonképpen erről szól a XIX. század második és a XX. század első felének zenei históriája, ami már önmagában is figyelemreméltó. De Liszt Ferenc művészete lényegesen több ennél. Legapróbb szösszeneteitől legjelentősebb műveiig mindenütt megtalálhatjuk azt az összetéveszthetetlen, azonnal beazonosítható egyéni hangvételt, ami kizárólag a legnagyobb alkotók sajátja. Akárhány korszakra is bontjuk az életművet, mindegyikre jellemző az a hozzáállás, ami csak egy végletekig szuverén művészi alapállásból következhet. Hogy ennek a gigantikus méretű munkának elég jelentős része nem saját gondolatait, hanem más muzsikusok tevékenységét népszerűsíti, csak adalék, hab a tortán, fényes ellenbizonyítékaként a Liszt jellemét és munkásságát időről-időre besározni próbálkozók erőfeszítéseinek. Egyetlen pályatársa sem dicsekedhet az övéhez mérhető esztétikai látókörrel, toleranciával, empátiával. Akár saját zenei ötleteit, akár mások gondolatait munkálja meg, mindig nagyvonalúan, stílustisztán, kifinomult ízléssel, a legnemesebb értelemben vett al fresco attitűddel teszi.

Óriásit tévednek, akik Lisztet csupán a zenei fejlődéstörténet szempontjából óhajtják látni és láttatni. Való igaz, Liszt munkássága nélkül nagyon is másképp festene az ő utána színre lépő generáció ma is jól csengő neveivel fémjelzett korszak, de talán még a zeneművészet jelenlegi állapota is. Ilyen értelemben állandó kortársunk, ám nem csupán ebben rejlik vívmányainak fontossága. A nagy újító megkérdőjelezhetetlen formaművész, a látszólagos provokátortól valójában nem idegen az egyensúly, a korabeli kritikák alapján sokszor üres virtuóznak aposztrofált jelenségről műveiből derül ki, hogy mérhetetlenül több: igazi költő. S ha még hozzátesszük, hogy mindezt hazánkfiáról mondhatjuk el, akinek magyarsága elsősorban nem pózokban, hanem zenei életünk felvirágoztatása érdekében véghezvitt, felmérhetetlen értékű cselekedetekben nyilvánult meg, a csendes büszkeség mellett kompozícióinak minél gyakoribb és hitelesebb előadásával kell adóznunk az egyetemes kultúrtörténet meghatározó egyénisége, ha úgy tetszik – Bartók Béla szavaival – Liszt Ferenc teremtő erejének nagysága előtt.

Kocsis Zoltán

Főzeneigazgató

Nemzeti Filharmonikusok

http://liszt-2011.hu/

Liszt and Budapest

From March 18, 2011 to March 21, 2012

Franz Liszt Memorial Museum

Curator: Dr. Zsuzsanna Domokos, director – Franz Liszt Memorial Museum and Research Centre

Opening: March 18, 2011, 5 p.m.

The exhibition will be opened by: Dr. András Batta, rector – Franz Liszt University of  Music

With performance by: pianist Péter Nagy, head of the piano department and students of the Franz Liszt University of Music

Further information: www.lisztmuseum.hu