„Hullacsarnok ez, ahol se meghalni, se föltámadni nem tudnak a hullák”
(Ady: Nagy lopások bűne)

A brigád, amely imád:

2011. december 29., csütörtök

RÉTEST ÉS LAPOT!


K. grófnő újévi kívánságai


Előre leszögezem, semmi olyat nem fogok kérni, amivel árthatnék másoknak. Már csak azért sem, mert ez az első újévi kívánságlistám, és nem lenne kedvező, ha egyből rossz benyomást keltenék a tündérekben (jó, bevallom, van bennem egy kis félsz is attól, hogy a gonoszkodás ellenem fordulhat).
Elsőnek tehát azt szeretném, ha újra kinyitna a Rétes bár. No nem azért, mert ezzel továbbra is erős konkurenciát állíthatnék a kebabosnak, akit etikátlan viselkedése miatt egyébként ki nem állok, hanem azért, mert a csődbe juttatott kisipari létesítmény volt a város egyetlen olyan tere, ahol rétes címszó alatt rétest árultak, vagyis a rétesnek tényleg rétes íze s kinézete volt. Nem mellesleg úgy hiszem, ha a helyi sütőde túlélné a válságot, a méregkeverő, alkimista kebabos végleg lehúzhatná a redőnyt (én pedig nem halnék éhen). Persze ennek elérése is lényeges szempont és cél, de mint mondtam, inkább elhallgatom, mi irányít még az elesettekkel, szerencsétlenekkel való együttérzésen kívül, nehogy valami balul süljön el. (Már csak azért sem akarom folytatni a történetet ebben a formában, mert a réteseket maguk a magyarok seperték le az asztalról azzal, hogy inkább kebabot zabáltak egész nap, erről azonban nem illik beszélni.)
Másodikként egy saját tulajdonú lapot kérek a címzettektől. Egy olyan folyóiratot, amelyben végre szabadon jelentethetném meg a gondolataimat és az írásaimat, tehát anélkül, hogy másfél évig kelljen könyörögnöm a szerkesztőnek (felajánlva neki nagy kegyesen a honoráriumomat is), rendezze már úgy a dolgokat, hogy legalább 20,5 sor nekem is jusson az 586123-ból. Sőt, megfordíttatnám a helyzetet, amelynek következtében azok imádkoznának hozzám térden állva, hogy publikálhassanak a kiadványomban, és egyáltalán, akik eddig kunyerálásra, koldulásra s várakozásra kényszerítettek.
Lennének még óhajaim, mint például néhány hónapnyi-évnyi nyújtózkodás valamelyik lakatlan, napsütötte szigeten imádott hercegem társaságában, ám ezek az igények nem tartóznak a közre s a tündérekre.

2 megjegyzés:

monik írta...

B.Ú.É.K.:)

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Én is kívánok neked sok szépet és jót!